Ján. 3

Teljes szövegű keresés

Ján. 3
Ján. 3.1
Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: *
Ján. 3.2
Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e * jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van + vele.
Ján. 3.3
Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan * nem születik, nem láthatja az Isten országát.
Ján. 3.4
Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?
Ján. 3.5
Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
Ján. 3.6
A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.
Ján. 3.7
Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.
Ján. 3.8
A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod * honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.
Ján. 3.9
Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?
Ján. 3.10
Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?
Ján. 3.11
Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk * bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.
Ján. 3.12
Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?
Ján. 3.13
És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a * mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van.
Ján. 3.14
És a miképen felemelte Mózes a kígyót * a pusztában, akképen kell az ember Fiának + felemeltetnie.
Ján. 3.15
Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök * élete legyen.
Ján. 3.16
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, * hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Ján. 3.17
Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a * világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
Ján. 3.18
A ki hiszen * ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
Ján. 3.19
Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság * e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.
Ján. 3.20
Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a * világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;
Ján. 3.21
A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő * cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.
Ján. 3.22
Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele.
Ján. 3.23
János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és * megkeresztelkedének.
Ján. 3.24
Mert János még nem vetteték * a tömlöczbe.
Ján. 3.25
Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől.
Ján. 3.26
És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te * bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki.
Ján. 3.27
Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, * hanem ha a mennyből adatott néki.
Ján. 3.28
Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a * Krisztus, hanem hogy ő + előtte küldettem el.
Ján. 3.29
A kinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt.
Ján. 3.30
Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.
Ján. 3.31
A ki felülről * jött, feljebb való mindenkinél. A ki a földről való, földi az és földieket szól; a ki a mennyből + jött, feljebb való mindenkinél.
Ján. 3.32
És arról tesz bizonyságot, a mit látott és hallott; * és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be.
Ján. 3.33
A ki az ő bizonyságtételét * befogadja, az megpecsételte, hogy az + Isten igaz.
Ján. 3.34
Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.
Ján. 3.35
Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott * mindent.
Ján. 3.36
A ki hisz * a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT