I.
Beszélgetés a kávéházban
Apa és fiú fagylaltot esznek az egyik Bémer-téri kávéház előtt. A mama a kisleányát vitte beíratni a polgári iskolába. A kisebb fiú a gimnáziumban van. Talán éppen a megnyitó ünnepen. Az apa: apa. A fiú gólyajogász. Beszélgetnek.
– Az indexedet nem írták még alá?
– Még nem is írhatták, apám.
– Sokan. X. professzor azt mondja, hogy megint sok a zsidó.
– Hajh, ők mindenütt sokan vannak. Barátkoznod nem okvetlenül kell velük, de lefőzhetni lefőzheted őket…
Az ifjú mosolyog s egy feltűnően öltözött hölgyet igyekszik szemtelenül nézni. Az apa folytatja:
– Jól megválogasd majd a társaságot. Ez a jogakadémia mégiscsak jobb hely, mint akár a kolozsvári egyetem, akár a debreceni akadémia. Itt még mindig tudnak válogatni, s különbséget tenni az emberek között. Csak ügyesen, fiú. A veni sancte-n ott légy…
Megérkezik a mama és a kisleány, később a gimnazista. A mama boldog. A kisleány nagyon előkelő családok leányaival barátkozott össze. A gimnazista is boldog. Ezelőtt két nappal letette a pótvizsgát, s nem kell ismételnie, mint már kétszer. Legboldogabbak a papa és a mama. De legeslegboldogabb a gólyajogász. Délután utaznak papa és mama. Arra a bodegai korhelykedésre gondol, melyet előre megbeszéltek kis és nagy pattyantyúi Pattyantyús Pistával és a Nemesrévy Bandival…
Az eszmék és az indítványok egy anyaméhből születnek. Nagyváradon szaporák az eszmék és az indítványok. Dr. Halász Lajos és dr. Sarkadi Lajos egyformán szenzációs indítványokat nyújtottak be a városhoz. Kuruc indítvány mind a kettő. Nagyvárad, a famózus Grosswardein a legkurucabb város a szittyák honában. Az emberek szinte egymásra licitálnak az indítványaikkal. Még a csütörtöki közgyűlésig pompás indítványok kerülhetnek elő. Szokoly Tamás indítványozhatja a detronizálást, Stocker József királyválasztást a Rákoson, Beczkay Lajos a kötelező árvalány-hajviselést, dr. Altmann Jakab Konstantinápoly elfoglalását s a független Magyarországhoz csatolását stb.
És hiában: lázban ég a világ. Szörnyű a perzselés a földön. Lángol minden. A Párizsi Áruház, a párizsi villamosvasút, Macedónia, Belgrád stb. Legjobban lángol pedig egy csodálatos folyó, melynek csörgedezése szab meg mindent, ami emberrel és emberekkel történik. Egy folyó, mely maga ez a nagyszerű és szomorú élet. Egy folyó, mely nagyon csapdossa lüktetéseivel a falát annak a kamarának, melyet emberi szívnek nevez az orvos is és a poéta is. Nem ostromoljuk, ami még most nagy titok. De minden tüzeknek egy forrása van, s egy okból lángolnak mostanában olyan különös vulkanikus hevességgel mindenek. A pusztuló, ismeretlen hullócsillagok, a földet rengető titokzatos tüzek, a földi alkotmányok s az emberi szívek, melyeket mostanában majd megemészt a legforróbb, legdrágább nedv: a vér… A hullócsillagot nem illik sajnálnunk. Nem tudjuk, milyenek e pusztuló világok. A földrengések ellen fog valamikor védekezni tudni a csodálatosan fejlődő ember. A földi alkotmányokat megvédik a tűztől a Gerő Árminok és Mezey Mihályok. De lesznek-e Gerő Árminjai és Mezey Mihályai a lángoló vérnek? A forradalmaknak, a tömegek és individiumok forrongásának, és minden fajtájú tragédiának problémája ez…
Nagyváradi Napló 1903. szeptember 6.