90. EGY BAKTER ÉS EGY VEGYESVONAT
90. EGY BAKTER ÉS EGY VEGYESVONAT
Derék Konne Ferenc, az sem bizonyos, hogy magát Konne Ferencnek hívják. A laptudósító így keresztelte. Legyen hát maga Konne Ferenc, óh derék bakter… Magát alighanem el fogják csapni. De Klio, kinek kilétét az állomásfőnök úrnál végkielégítésképpen megtudhatja, a maga nevét könyvébe jegyzi. Ha Konne Ferencnek hívják, Konne Ferencet, ha másnak, azt a mást. Mert óh derék bakter, nagy dolgot mívelt maga. A gyulai karambollal tudniillik, ha ugyan ezt a karambolt maga okozta. Mert ez a karambol az első okos politikai lépés volt Magyarországon néhány hónap óta. Igazán: okosságot ma már csak a bakterek és vonatok mutatnak ebben az országban, s még ezek közül is csak azok a lassan baktatók, melyeket annyi instancia után sem hajlandó gyorsakkal kicserélni a mindenkori vasútminiszter.
Derék Konne Ferenc, nem tudja azt maga, milyen nagy igaza volt a 8913-asnak. Nem azért, mert összetört néhány kocsit, de mert a szentnek sem ment tovább, s teljes két órával lekéste a budapesti gyorskocsit. Derék Konne Ferenc, magát elcsapják, mert vasúti nyelven mondván: hibásan állított. Pedig amilyen okos, hazafias vonat a 8913-as, máskülönben sem érkezett volna idejében Nagyváradra. Mert a 8913-asnak esze van. Ő jól lát, s unja a dolgot. Miért siessen ő? Nincs annak értelme. Ő nem kamarilla, nem vezérkar, nem osztrák néppárt, nem Apponyi Albert, nem Barabás Béla. És nem Tisza István. Dehogyis, hiszen az rajta ül. Rajta ül, de nem fogja megköszönni. A 8913-as kötelességének ismerte, hogy egy okos példát adjon a megkergült világnak. Példát, hogy nem kell sietni. Miért? Nincs itt semmi baj. Az exlex nem exlex, a válság nem válság, a veszedelem nem veszedelem. Hogy mi lesz? Abszolutizmus sem lesz, forradalom sem lesz. Abszolutizmus azért nem lesz, mert esetleg a nyílt abszolutizmus kevéssel különböznék a leplezettől, s baj volna, ha ez kiderülne. Forradalmat pedig ott fent nem mernek kelteni, itt lent pedig nem tudnak csinálni. Nem kell sietni, mert úgy sem tudja senki, hogy mit akar. Hadd érjék meg minden magától. Hadd jöjjön el szépen a punctum necessarium.
De Tisza István sietni akart. Miért? Megmenteni a liberális pártot? Nem kell azt menteni. Hujjé! Micsoda erős párt ez! Megváltozhatik körülötte az egész világ. Megváltoznak ők is. De el nem válnak egymástól. Mágnás, zsidó, dzsentri, junker, agrárius, merkantilis, kálvinista, dunántúli, korlátolt, eszes, panamista, erdélyi, klerikális, aulikus, jezsuita, nemzeti, szabadkőműves… Nincs elég helyünk. Nem soroljuk fel mind. Nos? Ezért a pártért sietett úgy Tisza? Hogy együtt tartsa Gajáryt, Zselénszkyt, Andrássyt, Neumannt, Nagy Mihályt és a többit? Hogy hogyneval hogy [!] tisztázódjék, oszoljék a rettenetes káosz…
…Derék Konne Ferenc és bölcs 8913-as. Maguk ketten példát adtak. És ha a politikai bakterek el is vesztették a fejüket, maradt egy bakter, aki megtalálta. Csak aztán elfogadják. Most jön a jelentés, hogy Lukács László szintén megköszönte felséges királya kegyét. Ő bizony nem reszkírozza a fejét, melyet Tisza István által most küldött utána Konne Ferenc bakter.
Derék Konne Ferenc, mintha a 8913-as példája már meghódította volna Tisza Istvánt és Lukács Lászlót. Mintha már ők is látnák, hogy nem szabad sietni, és az érés nagy processzusát. sem siettetni. Derék Konne Ferenc, magáról följegyzi az a bizonyos Klio, hogy Magyarországon valamikor csak a vasúti bakterek s a vegyesvonatok lokomotívjai tudtak okosan gondolkozni…
Nagyváradi Napló 1903. szeptember 6.
A. E.
