19. AZ ÚJ PROGRAM
19. AZ ÚJ PROGRAM
A legjobbkor adták ki új programjukat a magyar szociáldemokraták. A programot velejében leközölte a Nagyváradi Napló. Olvashatták, s legyenek őszinték. Szép program, becsületes program. Be lehet ezt vallani. Azért nem okvetlenül szociáldemokrata valaki. Ebben az új programban több higgadtság, okos politika s előrelátás van, mint az egész mai magyar parlamentben.
Ismételjük: a legjobbkor jelent meg a szocialisták új programja. A reakció már orgiákat ül, s szemérmetlenkedik. Nálunk most csinálódik az a helyzet, ami a nyugati kultúrországban jóval korábban előállott. Már mi is látjuk, hogy a régi liberalizmus nem ér semmit. Hiszen nálunk például éppen a szabadelvű pártban van a reakció öreg fészke. És immár nyíltan, pártközien kel és támad a reakció. Világos dolog, hogy előbb vagy utóbb a védekezésnek is pártközien kell történnie. Létre kell jönnie a radikális liberális szövetkezésnek, amelyről már nemcsak suttognak, de hangosan beszélnek. Eötvös Károly a minap jelentette ki, hogy Vázsonyi mellé áll, s e kijelentésnek Olay Lajos, Benedek János, ifj. Ábrányi Kornél, Bessenyei Ferenc stb. tapsoltak a többek között. Amint nagy változások jele, hogy tegnap egy ártatlan közbeszólás miatt milyen szemtelenül viselkedett a pártközi reakció Fejérváry Gézával szemben, az idők jele az is hogy Benedek János ugyancsak tegnap interpellált a Népszava elkonfiskálása miatt.
A dolgok kezdenek tisztázódni. Így volt ez másutt is. Mikor a reakció nagyon megnőtt, megszületett a liberális reakció is. És mindenütt szövetkezéssel. És azt sem nehéz megjósolni, ami ezután fog történni. Ott a német példa. A langymeleg liberalizmus nem tud sikeresen küzdeni a reakcióval. A liberális szövetkezésnek nem fog ez sikerülni. És akkor utolsó mentsvárnak megmarad a szociáldemokrácia.
Még pár évvel ezelőtt a betörőkkel együtt szállította a tolonckocsi a szocialistákat, még ma is rémeket lát bennük a gyávaság és korlátoltság. Pár év múlva már a kényszerűség is elvezet minden igaz embert ahhoz az igazsághoz, hogy a szociáldemokrácia voltaképpen megtisztult liberalizmus. Így történt ez Németországban is. Berlinben milliomos zsidó bankárok – szociáldemokraták, mert Németországban már csak a szociáldemokrácia küzdhet a cézárizmus, a junkerség és a reakció egyéb veszedelmei ellen.
Az öreg Mommsen nemrégiben adta ki politikai végrendeletét. – Fölzokogja benne, hogy a liberalizmus erőtlen immár, s próféta igékkel fordul mindazokhoz, kik a szabadság és világosság hívei, hogy a reakció ellen a szociáldemokráciával szövetkezzenek.
A radikális liberális párt alakulásnak nagy eredménye nálunk sem lesz. Hiszen Mommsen is azt hitte először, hogy a reakcióval megbirkózhat a régi liberalizmus is. Nem fog tudni megbirkózni. Sokan tudják már ezt bizonyosan. Elsősorban a zsidók, akiknek muszáj liberálisoknak lenniök. Aztán a protestánsok. Hiszen már van magyar kálvinista pap, ki bele tudott nézni a jövendőbe, s hirdeti, hogy közeledni kell a szociáldemokráciához.
A magyar szociáldemokraták bámulatos politikai érettséggel és a nyugati példák ismerésével egészen közelvitték e nagy jövő kérdést a megoldáshoz. Ők közeledtek azokhoz, kik liberalizmus nélkül el nem tudnak képzelni állami és társadalmi életet. A szocialisták új programja leereszthető híd a szocializmus mentsvárából. A vonóhíd készen van. Ha a reakció még jobban megvadul, erre a hídra ráléphet bátran minden becsületes, gondolkozó, liberális ember.
Nagyváradi Napló 1903. február 14.
A. E.
