401. HÉTRŐL HÉTRE
401. HÉTRŐL HÉTRE
…Az idő, e szeszélyes dáma, többet beszéltet magáról, mint Freystädtler Flóra. Mostanában pláne szeszélyesebb, áprilisibb volt egy hisztériás asszonynál. Kacérkodott az északi sarkkal, az egyenlítővel. Fagyot hozott és virágot, nyarat és havat. Megdideregtetett, és lángra gyújtott…
Ez az őrült szeszélyesség félhalálra kínzott sokakat. Őrült szeszélyességben barátkoztak tavaszi ruha és prémes bunda is, virágos nyári kalap s vastag boa, tél és nyár. Müller Salamon ma fagylaltot készíttetett, holnap már beszőnyegelte az ablakokat. Mesés, szörnyű hírek érkeztek tutajos tótokról, kik befagytak a Körös vizébe, művésznőkről, kik fagyosabbak, mint máskor, pénzemberekről, kik zsebükön tartják most még jobban a kezüket, a szegény Janó drótostót csizmáiról stb.
Hideg volt a világ nagyon… E percben azonban itt a május. Négy nappal jött hamarabb. Ragyog a világ és melegszik. Kis tervek szövődnek bizonyos kirándulásokról a Püspökfürdőbe, s nagy májusi barátkozásra rendezkedik be az ifjú és örökifjú emberiség…
*
Április, a szeszélyes golyhó, hozta divatba újra a színházat. És a színház nyitva marad a szerelmes május alatt is. A bohó gondolatok jó része a kis cifra palota felé fog szállani. Ifjúi álmatlanságok csendjében szálló sóhajok vádolni fogják Székely Irént, Mary Haltont s a többi szépet. Mert a legbájosabb Mimóza aranyos bájossága, lebilincselő művészete fogja nemsokára ismét két estén beragyogni a nagyváradi színházat. Sőt – úgy lehet – egy harmadikon is. Olyan tervek szövődnek, hogy a művésznő egy hangversenyt is tart, nagy meglepetéseket ígérőt, ha eljön …
*
És ha már benne vagyunk a titkos tervek leleplezésében, mondjunk még el egyet. A nyár folyamán, még tán június végén a régi Elektra-napok fölelevenítése készül. Komjáthy János, a debreceniek művész-direktora, már régebben megígérte, hogy a nyíregyházai nyári szezon végétől átjön hozzánk, s bemutatja két estén Cyrano de Bergeracot, melynél még pompásabb előadásban nem került színre magyar vidéki színpadon nemes stílű francia darab. Még csak terv ez, de bizonyára mindenki óhajtja, hogy teljesüljön…
*
Na dehát pompás kis színdarabot játszottak ám el tegnap a híres bonni egyetemen is. Hogy is mondta a nagy beszélő imperátor:
Természetesen mindnyájuknak csak azt kívánhatom és mindenekelőtt önöknek, akik ma itt összegyülekeztek: hogy életök estéjén épp oly szép életre pillanthassanak vissza, mint őexcellenciája, nagyatyámnak hűséges szolgája, hogy ha majdan nyugalomra hatják fejöket, önökről is el lehessen mondani: jámbor és hűséges szolgák voltak.
Halljátok, mély tudományú, bölcs professzorai a bonni egyetemnek? Heuréka! A császár feltalálta az emberi élet célját és boldogságát. Jámborul és hűségesen szolgálni a császárt…
*
…Épületes dolgok. De a mieink még épületesebbek. Elvégre a német császársághoz nincs kötve, hogy képviselője okvetlenül okos ember is legyen. De aki szellemi vezetésre vállalkozik, az mégsem lehet tökfilkó!… Magyar újságírók támadják a budapesti egyetem egy tudósát, mert megvan a maga vélekedése kicsi, szűk emberi dolgokról… Hát itt tartunk már? A filozófia ismét ne legyen más, mint ancilla theologiae?…
*
…Ragyogj, májusi sugár, tüzesen ragyogj!
Muszáj ez a kis biztatás. Ma már ráncigálni kell a világosságot.
Szabadság 1901. április 28.
