2. A laubani páncélosütközet
2. A laubani páncélosütközet
Ugyancsak igen érdekes – s a fentebb ismertetettnél jóval jelentősebb – epizód volt a sziléziai Lauban városa mellett 1945. március elején lezajlott heves páncélosütközet is, amelyet a szovjetek igyekeztek kitörölni a „Nagy Honvédő Háború” számukra dicsőséges történetéből. Az összecsapás igazi jelentőségét az a tény adja, hogy ez volt a német szárazföldi haderő utolsó hadműveleti szintű győzelme, mindössze két hónappal a német fegyverletétel előtt.
A szovjet Vörös Hadsereg 1. Ukrán és 1. Belorusz Frontja – megerősítve a lengyel 1. hadsereggel – 1945. január 12-én megindította hadászati támadó hadműveletét a Visztula nyugati partján kialakított hídfőkből. A támadás 23 napja alatt a szovjet csapatok 500 kilométert nyomultak előre nyugati irányban, majd február 3-ig elérték az Oderát, amelynek nyugati partján újabb hídfőket hoztak létre.
I. Sz. Konyev marsall 980 ezer fős 1. Ukrán Frontja jelentősebb hadműveleti szünet nélkül, február 8-án Alsó-Sziléziában újabb támadást indított. A Breslautól északra és délre kialakított két jelentősebb Odera-hídfőből meginduló front feladata Breslau elfoglalása vagy bekerítése volt, majd a sikert ki kellett fejlesztenie a Nagynémet Birodalom fővárosa, Berlin irányában is. A front balszárnyának (két összfegyvernemi hadsereggel és egy gárda-lovashadtesttel) a 4. Ukrán Fronttal közösen Drezda felé kellett támadnia. 9
9 Konyev, I. Sz.: A negyvenötös esztendő. (Budapest, 1968; a továbbiakban: Konyev) 58. o.
A német hadiipar szempontjából rendkívül fontos sziléziai iparvidéket Ferdinand Schörner vezérezredes Közép Hadseregcsoportja próbálta megvédeni. Az 1. Ukrán Front nyolc összfegyvernemi hadserege, két harckocsihadserege, 127három harckocsihadteste, egy gépesítetthadteste és egy lovashadteste csak lassan haladt előre. Konyev csapatai bekerítették ugyan Glogaut, majd február 16-ára virradó éjjel Breslaut is körülzárták, de ennek érdekében az utóbbi város körül tapasztalt határozott német ellenállás miatt Konyev kénytelen volt P. Sz. Ribalko vezérezredes 3. gárda-harckocsihadseregének kétharmadát visszafordítani kelet felé. Pedig e harckocsihadsereg két hadteste ekkor már elérte Bunzlaut, a várost, ahol a híres orosz hadvezér, Kutuzov szívét temették el. 10
10 Konyev 60. és 65. o.
Az 1. Ukrán Front csapatai február 16. körül már csak 1289 bevethető harckocsival és önjáró löveggel rendelkeztek, szemben a január 12-én rendelkezésre álló 3648 páncélossal. 11 Breslau bekerítése után a 3. gárda-harckocsihadsereget ismét Bunzlau felé fordították. Ribalko vezérezredes csapatainak az volt a feladata, hogy minél előbb érjék el a Neisse folyót, s foglalják el Görlitzet. A szovjet harckocsihadsereg 9. gépesítetthadteste (I. P. Szuhov altábornagy) Bunzlau körzetében azonban beleütközött a német 8. páncéloshadosztályba. A kialakult találkozóharc közepette Ribalko úgy döntött, másik két harckocsihadtestével kétirányú átkarolást hajt végre, és bekeríti a németek Görlitz környékén harcoló teljes csoportosítását. Ezzel összefüggésben a 3. gárda-harckocsihadsereg 7. gárda-harckocsihadteste (Sz. A. Ivanov vezérőrnagy) azt a feladatot kapta, keljen át a Queisen, és foglalja el Lauban városát. 12
11 Konyev 70. o.
12 Konyev 72. o.
Február 17-én éjszaka a 7. gárda-harckocsihadtest 56. gárda-harckocsidandárja és 23. gárda-gépkocsizó lövészdandárja megindította támadását Lauban birtokbavételére. A várost csupán a 6. népi-gránátoshadosztály (Otto-Hermann Brücker vezérőrnagy) csaknem minden nehézfegyver nélkül harcoló gyenge maradványai és jelentéktelen helyi erők védték. Ezek a német kötelékek nem tudták megakadályozni a szovjet csapatokat abban, hogy behatoljanak a város északi és keleti részébe. Így Ribalko vezérezredes harckocsijai ellenőrzésük alá vonták a rendkívül fontos vasúti csomópontot, amely Görlitzen keresztül Berlint kötötte össze Felső-Sziléziával. A városka, amelynek 1939-ben csupán 17 ezer 357 lakosa volt, légvonalban alig több, mint 20 kilométerre délkeletre feküdt Penzigtől, ahol a német 4. páncéloshadsereg és a 17. hadsereg sávhatára, illetve csatlakozási pontja húzódott.
A következő két nap alatt a németek Laubanhoz csoportosították át a 8. páncéloshadosztályt, a 408. számú hadosztályt, valamint a 10. páncélgránátos-hadosztály harccsoportját. Ezek az erők nemcsak megállították Ribalko 3. gárda-harckocsihadseregét, de hozzákezdtek annak kelet felől való átkarolásához is. 13
13 Konyev 73. o.
128Ennek oka az volt, hogy a német szárazföldi haderő főparancsnoksága (Oberkommando des Heeres, rövidítve OKH) időközben Breslau felmentését tervezte. A Laubanon keresztül vezető vasútvonal azonban elengedhetetlenül fontos volt a német csapatok átcsoportosításához, illetve a támadás végrehajtásával megbízott Közép Hadseregcsoport utánpótlása szempontjából. A németek ugyancsak mindenképpen meg akarták akadályozni a szovjet 3. gárda-harckocsihadsereg további előrenyomulását Görlitz, majd Drezda felé. Ezért Schörner vezérezredes megbízást kapott, hogy hadseregcsoportja keretében alakítson ki egy támadó csoportosítást, amely majd teljes egészében megtisztítja Lauban környékét, és egyúttal súlyos veszteségeket okoz a 3. gárda-harckocsihadseregnek is. 14
14 Richter, Klaus Christian: Die Panzerschlacht bei Lauban. In: Deutsche Militärzeitschrift Nr. 24.: Lásd: www.mtm-versand.de/dmz/Leseproben/lauban/leseprobe.htm (A továbbiakban: Richter)
A csoportosítás a német 17. hadsereg (Friedrich Schulz gyalogsági tábornok) alárendeltségben alakult meg, Walther K. Nehring páncélos tábornok XXIV. páncéloshadtest-törzsének parancsnoksága alatt. A „Nehring” páncéloscsoportnak is nevezett csoportosítás Friedrich Kirchner páncélos tábornok LVII. páncéloshadtestéből (Führer-kísérőhadosztály, 8. páncéloshadosztály, 103. páncélosdandár, 408. számú hadosztály, valamint március 5-től a 16. páncéloshadosztály is), illetve Karl Decker páncélos tábornok XXXIX. Páncéloshadtestéből állt (Führer-gránátoshadosztály, 17. páncéloshadosztály-harccsoport 15, 6. népi-gránátoshadosztály harccsoportja). 16
15 Az 1945 elején újjászervezett hadosztályt a németek már csupán megerősített harccsoport erőben tudták feltölteni, és ezt elnevezésében is jelezték.
16 Mehner, Kurt: Die Geheimen Tagesberichte der deutschen Wehrmachtführung im Zweiten Weltkrieg 1939–1945. Band 12: 1. Januar 1945 – 9. Mai 1945. (Osnabrück, 1984; a továbbiakban: Mehner) 433. o.
A támadásra kijelölt német csapatok messze nem voltak teljesen feltöltött seregtestek. Néhány hadosztályparancsnok csupán röviddel azelőtt vette át a parancsnokságot csapatai élén, katonáit nem ismerte, és a törzsekkel való együttműködés sem volt mindenhol zökkenőmentes.
A hadosztályok létszáma ugyan 90 százalék körül mozgott, de a pótlásként kapott katonák kiképzettségi színvonala és fizikai erőnléte nem volt túlzottan magas. Harcvezetési szempontból igen hátrányos volt az is, hogy a zászlóalj- és osztályparancsnokok egy része nem volt megfelelően képzett és tapasztalt.
A „Nehring” páncéloscsoport üzemanyag-hiánnyal küszködő csapatai – amint azt a következő táblázat is mutatja – anyagi feltöltöttségük és páncélozott 129harcjárműveik bevethetőségi aránya alapján a háború első felében minden bizonnyal „szétvert” vagy „nem bevethető” minősítést kaptak volna. 17
17 Richter i.m.
Alakulat
|
Parancsnok
|
Páncélosok bevethetőségi aránya
|
A páncélosezredben 18
18 A hadosztályok páncélvadász-alakulataiban (századok, illetve osztályok) további rohamlövegek és vadászpáncélosok is bevetésre kerültek. Így például a 17. páncéloshadosztály-harccsoport megerősített 27. páncélvadász-századában 10 vadászpáncélos volt. A Führer-gránátoshadosztálynak külön rohamlövegdandára is volt (a korábban önálló 911. rohamtüzérdandár három ütege mintegy 30 rohamlöveggel).
|
Kiutalva
|
|---|---|---|---|---|
17. pc. ho. hcs.
|
Theodor Kretschmer ezredes
|
35%
|
Kb. 44
(Pz.IV és Pz.IV/70[V])
|
1945.
02. 7–9.
|
Führer-kisérőho.
|
Otto-Ernst Remer vezérőrnagy
|
40%
|
Kb. 38
(Pz.IV és Pz.IV/70[V])
|
+ 30 Panther
1945.
02. 8–10.
|
Führergránátosho.
|
Hellmuth Mäder vezérőrnagy
|
36%
|
Kb. 40
(Pz.IV, Panther, Flakpz. és Pz.IV/70)
|
+ 16 Panther, 10 Jagdpanther
1945. 02. 17.
|
8. pc. ho.
|
Heinrich-Georg Hax ezredes
|
35%
|
Nincs adat
|
Nincs adat
|
16. pc. ho.
|
Dietrich von Müller vezérőrnagy
|
47%
|
71
(Pz. IV, Panther, Pz.IV/70
és StuG. III)
|
–
|
