Páncéloscsata vagy nem páncéloscsata?
Vajon indokolt-e a páncéloscsata kifejezés a Mezőföldön 1945. január-februárban lezajlott német és szovjet hadműveletek jellemzésére? Ehhez meg kell vizsgálnunk az összetett szó mindkét tagját.
A „páncélos” jelző véleményem szerint már csak azért is indokolt, mert a Balck-seregcsoport részéről a harcok súlyát mind támadásban, mind pedig védelemben két páncéloshadtest viselte.
Ezeknek a hadtesteknek a főerőit öt német és egy magyar páncéloshadosztály, egy hatodik német páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja, egy páncélosokkal is rendelkező lovasdandár, két nehézpáncélos-osztály, egy önálló (Panther) páncélos-osztály, egy német rohamtüzérdandár, két magyar rohamtüzérosztály és egy német rohampáncélos-osztály alkotta. Ezzel szemben mindössze egy német és egy magyar gyaloghadosztály tartozott állományukba, s ráadásul nem is a csata teljes időszaka alatt. Emlékezzünk rá, hogy a IV. SS-páncéloshadtest támadása 1945. január 18-án kizárólag páncéloshadosztályokkal indult meg.
Szovjet oldalon a harcok során jelentős lövészerők mellett két harckocsihadtest, két gépesítetthadtest, egy páncélosokkal is felszerelt lovashadtest, egy önálló gépesítettdandár és több önálló önjáró tüzérezred került bevetésre. Ezek az erők alig maradtak el az alföldi (korábbi megközelítések szerint debreceni) páncéloscsatában alkalmazott három harckocsihadtesttől, két gépesítetthadtesttől és három lovashadtesttől.
Ami a „csata” meghatározás indokoltságát illeti: sietek jelezni, hogy a fogalmat nem a mai katonai terminológiában használatos értelemben alkalmazom. A csata definíció szerint „a hadviselő felek főerői által, korlátozott térségben végrehajtott, a háború menetét és kimenetelét befolyásoló tevékenységek összessége”. Azonban a korabeli magyar és német katonai szóhasználatban a csatának más jelentése is volt: olyan összecsapásokra is alkalmazták 447a fogalmat, amelyek egy hadseregcsoport vagy hadsereg tevékenységére bírtak jelentős befolyással.
Jelen esetben ez utóbbiról van szó, hiszen a Mezőföldön lezajlott harcok a német Balck-seregcsoporton keresztül a Dél Hadseregcsoportra legalább akkora hatással voltak, mint a szovjet 3. Ukrán Frontra, amelynek három hadseregét is érintették az események. Bizonyos szempontból a csata még a 2. Ukrán Frontra is kihatott, hiszen állományából jelentősebb erőket (egy összfegyvernemi hadsereget, valamint két lövész- és egy harckocsihadtestet) volt kénytelen átadni a súlyos helyzetbe került déli szomszéd megsegítésére.
Ezek alapján indokoltnak tartom a páncéloscsata fogalom használatát. A harmadik székesfehérvári páncéloscsata megítélésem szerint szervesen illeszkedik a budapesti csata hadművelet-sorozatába, s egyben annak záró fejezete.