Budapest ostroma és a „Konrad” hadműveletek
Budapest ostroma és a „Konrad” hadműveletek
Mielőtt a Mezőföldön lezajlott harmadik székesfehérvári páncéloscsata értékelésébe kezdenék, röviden ki kell térnem arra, milyen hatása volt a három „Konrad” hadműveletből álló német ellentámadás-sorozatnak (s ezen belül a harmadik székesfehérvári páncéloscsatának) a bekerített Budapestet védő német-magyar csoportosítás helyzetére – anélkül persze, hogy a budapesti csata egészét, vagy a főváros ostromának részleteit elemzés tárgyává tenném.
445A magyar fővárost védő IX. SS-hegyihadtest és magyar I. hadtest csapatai 1944. december 24-től a pesti hídfő elestéig (1945. január 18-ig) többek között 13 szovjet lövészhadosztályt, két román gyaloghadosztályt, egy román lovashadosztályt256, egy áttörő tüzérhadosztályt, egy légvédelmi tüzérhadosztályt, jelentős mennyiségű műszaki alakulatot és nagyszámú szovjet repülőgépet kötöttek le.257
256 A román 7. hadtest három hadosztálya 1945. január 16-án kivált a várost ostromló csoportosításból.
257 Lásd Tóth i.m. 202. o., Zaharov 471-473. o.
A bekerítés belső arcvonalán, a budai oldalon felvonult 37. és 75. lövészhadtestek összesen hét lövészhadosztályát Tolbuhin marsall 1945. január 2-án a megindult „Konrad” fedőnevű német ellentámadások miatt védelembe rendelte, hogy elháríthassák a védők esetleges kitörési kísérleteit. Ezért az arcvonal helyzete itt január második feléig (a „Konrad 3” kudarcáig) alig változott. A harcok persze nem szüneteltek, de a küzdelem súlypontja mégis a pesti hídfőben volt.258
258 Tóth 245. o.
A pesti oldal január 18-i elfoglalása után a keleti hídfőben harcoló szovjet erők egy részét (a 30. lövészhadtest három hadosztályát és a 18. gárda-lövészhadtest 68. gárda-lövészhadosztályát) sem a budai oldalra csoportosították át, hanem Dunaföldvárhoz, a „Konrad 3” hadművelet keretében támadó 3. páncéloshadosztály előretörésének feltartóztatására.259
259 Tóth 246. o.
A Budapestet ostromló szovjet erők jelentősek voltak ugyan, de a 2. és 3. Ukrán Front legtöbb magasabbegysége mégsem a magyar főváros elfoglalásával volt lekötve. A Balck-seregcsoport hadtestei Budapesttől nyugatra és a Dunától északra 1944. december 20-a után ezzel szemben – német adatok szerint – mintegy 57 lövészhadosztállyal, három harckocsihadtesttel, öt gépesítetthadtesttel, két lovashadtesttel, négy áttörő tüzérhadosztállyal, négy légvédelmi tüzérhadosztállyal, öt-hét páncéltörő tüzérdandárral, három aknavetődandárral és két légihadsereg alakulataival vívtak másfél hónapon át igen heves harcokat.260
260 HL KTB/HGr. Süd Abschlussmeldung Budapest. Ia Nr. 2191/45 geh. vom 16. 2. 1945 (629. tekercs 7 213703. felvétel).
A német 6. és a magyar 3. hadsereg csapatai mindent elkövetett annak érdekében, hogy a két szovjet front csapatai ne törhessenek tovább nyugat – északnyugat felé s a Budapesten bekerített saját erőkkel ismét kapcsolatot létesíthessenek.
Összefoglalva: míg az egyre romló anyagi és egészségügyi körülmények közepette is bátran kitartó budapesti védőkkel szemben január 16-tól 446folyamatosan csökkent a szovjet és román hadosztályok száma, addig a Budapesttől nyugatra, északnyugatra és délnyugatra tomboló harcok egyre több szovjet erő bevetését igényelték.
Ezeknek a küzdelmeknek a gerincét véleményem szerint 1945. január 18-a és február 15-e között a harmadik székesfehérvári páncéloscsata képezte.
