ALSÓ FŐKÖTŐ
ALSÓ FŐKÖTŐ
A hajkontyra elsődlegesen kontyruhát vagy alsó főkötőt illesztettek, ami lehetett egy-három részből szabott puha vászon- vagy gyolcsfőkötő (Ú. Kerékgyártó A. 1936a: 30–41). A főkötő hátlapja s a fejet keretező előlapja – feneke és koszorúja (Kalocsa) – méretétől függően az egész hajat beborította vagy csak a kontyot fedte, s az alján körbefutó korcba húzott főkötőfűzővel áll alatt vagy tarkón erősítették a fejhez.
Az alsó főkötők másik típusa, a kúp vagy félgömb formájú kéregfőkötő, az ideálisnak vélt kontyformát is biztosította. Ez volt a feladata a göcseji, hetési rekettyeforgácsból hajtogatott fakontynak, a falapocskákból, vesszőből alakított rábaközi kobaknak. Csirizes vászonból a hasznosi hegyes kontyot, a gyöngyöstarjáni koponyát szalmafonatból, esetleg bőrből formázták meg pl. a matyó tokot. A nyugat-dunántúli kápli, ill. ló-köröm vagy az ormánsági kácsics a kívánt formára hajtogatott kéregpapír volt. A kéregfőkötő gyakran csak szélesebb vagy keskenyebb keménypapír karika, mint az uszódi karima, a bujáki konty vagy a dróttal is merevített orosházi dekli. Ezek – a kontykarikákkal ellentétben – csupán keretezték a kontyot, és a főkötő hátába, máshol a hajra varrták, tűzték őket.
703A puha alsó főkötő felett a felső rendszerint merevített volt. Az alsó kéregfőkötő adta meg viszont a föléje rendelt lágy necc-, horgolt- vagy csipkefőkötők formáját. Az alsó főkötő esetleg a finomabb borítással együtt állandósult formában felső főkötővé válhatott, mint a múlt század közepén a mezőkövesdi kúp alakú tok (Györffy I. 1956:20).
Az alsó főkötőt gyakran különálló, szélesebb pánt keretezte, a középkori asszonyok homlokkendőjének utóda. A pánt – jelentését veszítve – elkeskenyedett díszcsík formájában, esetleg az alsó főkötő széléhez hozzá is varrva sokfelé megmaradt. Volt, ahol megtöbbszöröződve, rakattá (Kazár) sokasodva az ünnepi főkötő jellegzetes dísze lett. Feledésbe mentek viszont az egykori állkendők. 1735-ben Hódmezővásárhelyen a fejrevaló patyolatot még álladzóval együtt értékesítették (Barabás J. 1956: 256), bár erre az időre már általában feleslegessé lettek a nyakat is körbefogó hosszúkendők miatt.
