HAJ- ÉS FEJVISELETEK
694HAJ- ÉS FEJVISELETEK
Míg néhány öltözetdarab kivételével a férfiak és a nők hosszú évszázadokig hasonló vagy éppen azonos felsőruhákat is hordtak, haj- és fejviseletük szembetűnően eltérő volt.
A nyomatékos különbözőségek ellenére adódtak átfedések a két nem haj- vagy fejviseletében, és egyformán ápolták is hajukat. Még századunkat megélt öregek is, főleg pásztorok, nem mosták, hanem kócosodás, férgesedés ellen zsírozták fejüket. A zsíros fürtöktől aztán vállra terített ronggyal, a hátassal (Ormánság) védték a ruhát, hajfonatra tekert vászoncsíkokkal, alsófőkötővel a díszesebb felsőt. Századunk fordulójára már gyakoribb volt, hogy lúgozáskor hajat is mostak, majd dióolajjal barnították, hogy a zsírozással általánossá vált és ideálisnak vélt barna hajszínt elérjék.
Olykor a férfi, ill. női haj fésülési módja is hasonlíthatott – pl. az átmeneti divatként hosszú hajat növesztő férfiak asszonymódra rögzítették fonataikat. Koronként vagy alkalmanként férfiak és nők egyforma fejfedőket is viselhettek, így egykor a csuklyát, a 18–19. században pedig a prémes süveget, a kalapot, a szalmakalapot néhol a parasztasszonyok is felvették.
Az átfedések ellenére a két nem külső megjelenésének leginkább nemhez kötött alkotóelemét, a haj- és fejviseletet elkülönítve tekintjük át, s a közösen alkalmazott fésülködési módokat, fejfedőket aszerint említjük, hogy melyik nem viseletére voltak jellemzőbbek. A téma nemek szerinti megosztását a történeti alakulásukat mozgató eltérő célzatok különbözősége is indokolja. A férfiak fejviseletét történeti korok divathatásait, társadalmi, sokszor politikai töltetű állásfoglalását tükröző fejfedők egymásutánja jellemzi. A nők viszont a korokhoz kötődő divatokból egy-egy elemet továbbmentve, ezek egymásra rétegzésével tették alkalmassá a haj- és fejviseletet a családi állapot, az életkor, a megjelenési alkalmak, a vagyoni, társadalmi rang jelzésére.
