Sziksó
Sziksó (széksó, szóda), viztartalmu szénsavas nátrium (Na2CO3+10H2O), a természetben csakis mint kivirágzás, bekérgezés terem vagy pedig Sz.-tavakból rakódik le. Itt-ott vulkáni vidéken is észlelték, poralakban kőzeteken is. Mesterségesen kikristályosítva egyhajlásu rendszerbeli. A természetben előforduló rendesen nem tiszta, hanem a vele rokon termonátrittal (Na2CO3+H2O) együtt terem (mely ritkán rombos rendszerbeli krisztályokban is található), ugy hogy a Sz. név alatt ismeretes kivirágzás stb. tulajdonképen Sz.-nak keveréke termonátrittal. A mesterséges kristályok is a levegőn gyorsan elporlanak, termonátrittá alakulnak. Hazánkban az alföldön a szikes talaj mindneütt Sz.-kivirágzástól ered, nevezetesen pedig Debrecen és Szeged környékén virágzik ki nagyobb mennyiségben, de az alföldi tavakban (igy p. a palicsi tóban) oldott állapotban is megvan. Azelőtt, mikor még drága volt a szóda, a Sz.-t összeseperték, vizben feloldották, a földes részektől megtisztították és ugy alkalmazták. Már rég felhagytak a Sz.-sepréssel. Egyiptomban, Kelet-Indiában, az u. n. Sz.-(nátron-) tavakban van feloldva. Ezekből a Sz.-val, meg a termonátrittal együtt egyhajlásu kristályokban meg egyébként savanyu szénsavas nátrium is rakódik le (Na3H(CO3)2+2H2O), mely trona néven kerül a kereskedésbe. Különösen nagy mennyiségben terem, itt-ott telepeket is alkotva a felületen, Fezzanban. Kolumbiában a Merida-tóból rakódik le és ennek urao a neve. L. még Nátrium-karbonát.
