Devolutio
Devolutio (lat.) a. m. átszállás; a jogtudományban többféle értelme van. Igy valamely vagyonnak másra háramlása. A jogorvoslatnak, a melynek használatával valamely ügy a felsőbb biró elé kerül a judex a quo birótól a judex ad quem biróhoz, devolutio hatása van. Az egyházjogban D. általában az a jog, amelynél fogva a magasabb egyházfőnök pótolja közvetetlenül alárendelt közegeinek mulasztásait. Igy a hányszor a püspökök s érsekek elmulasztják az őket illető adományozási joggal a kánonjog szabta módon és időben élni, az adományozás joga a pápára száll. Hazánkban azonban a pápai D. a kir. kinevezés alá tartozó javadalmakra nem terjed ki. A D.-nak nincs helye akkor, ha az elmulaztás alapos oknál fogva történt, másrészt a pápa a D. által nyert jogról az eredeti jogosult javára lemondhat, azaz megengedheti, hogy a D. dacára az adományozhassa a javadalmat, a kihez az eredetileg tartozott. Ily D. joga megilleti az érseket a püspökkel szemben, ami iránt azonban a kanonisták nézetei eltérők.
