Államosítás
Államosítás többféle értelemben használtatik; így először Á. jelenti egy népnek az állami életre való szervezését vm. uralkodó v. külső hódító hatalom által; jelenti azután és ez a közönségesen vett értelem bizonyos intézményeknek, vállalatoknak, p. iskoláknak, vasutaknak, postának stb. állami tulajdonba, v. csak állami üzembe, kezelésbe és igazgatásba való átvételét. Sokat beszélünk ujabban a közigazgatás Á.-áról, mely alatt főleg a helyhatósági tisztviselőknek kormányi kinevezés által leendő alkalmazását értjük, mert szorosan véve a közigazgatás belső természete szerint választási rendszer mellett is állami funkció, és így annak Á.-a nem is lehetséges.
Nálunk nagy fontosságu volt a vasúthálózat nagy részének Á.-a, mely úgy közgazdasági, mint financiális eredményeinél fogva kielégítőnek mutatkozik. Az Á. megkezdésének kiinduló pontja a budapest-hatvan-salgótarján-ruttkai vonalnak állami kezelésben való megépítése volt. (A forgalomnak átadatott 1872 aug. 12.) 1. Az 1876. L. t: cikk alapján megvétetett a keleti vasút. (Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó.) Az 1876. XXIV. t: cikk alapján a vasut folytatásaként megépült a brassóromán határszéli (predeáli) vonalrész. Az 1880-iki XXXVIII. t.-cikkel becikkelyeztetett a «Tiszavidéki vasút» megváltása. Ezután megépíttetett az 1881-ik évi XXIV . t.-cikk rendelkezése szerint a rákos-ujszászi vonal. Ezzel a keleti utirány teljesen az állam hatalmába került. 2.1878-ban állami kezelésbe vétetett a duna-drávai vasút (megvétetett 1884. évi XXX. t.-cikk alapján). Az 1880-ik évi XLIV. t: c. alapján megvétetett a zágrábkárolyvárosi vasút. Az 1881. XLVI. t.-c. alapján engedélyeztetett a budapest-pécsi vasút (megvétetett az 1890. VII. t.-cikk alapján). Végre az 1884. évi XXXIX. t.-cikkel becikkelyeztetett az alföldfiumei vonal megvétele és ezzel az összes fiumei utirányok kezelését az állami vasutak vették át. 3. Az 1880. évi XLII. és 1881. évi XLIV. t.-cikkel a budapest-zimonyi vasut megépítése rendeltetett el. Ezzel az állam a Szerbiával való közlekedés birtokába jutott. 4. 1882-ben a XLV. t.-cikkel véglegesíttetett a szab. osztrák államvaspálya-társasággal kötött «állam-szerződés», melynek következtében az állam a «vágvölgyi» vasutért cserébe a budapest-brucki vonalat kapta. 5. Az 1890. évi XXXI. t.-cikkel a kormány felhatalmazást nyert a m.-északkeleti vasút megváltására. (A szerződés az 1891. évi II. törv: cikkbe lett becikkelyezve.) E vasút valódi jelentőségre emelkedett a munkács-beszkidi vonalnak az 1884. évi VIII. t.-cikk alapján végrehajtott megépítésével. 6. Végre az 1891. évi XXXVIII. t.-cikkel becikkelyeztetett a volt szab. osztrák-magyar államvaspálya-társulat vonalainak megvétele. Ezzel a magyar államvasutak birtokába került a budapest-marcheggi és budapest-orsovai utirány is. Szóval a kassa oderbergi és a déli vasút kivételével a Budapesten összefutó összes fontosabb utirányok az állam tulajdonába jutottak. Az államvasutak növekedését a következő táblázat mutatja:
| Év | Kilométer | Év | Kilométer | Év | Kilométer |
| 1867 | 125 | 1876 | 1669 | 1885 | 4211 |
| 1868 | 125 | 1877 | 1679 | 1886 | 4211 |
| 1869 | 125 | 1878 | 1688 | 1887 | 4244 |
| 1870 | 354 | 1879 | 1951 | 1888 | 4244 |
| 1871 | 489 | 1880 | 2603 | 1889 | 4827 |
| 1872 | 603 | 1881 | 2623 | 1890 | 4828 |
| 1873 | 946 | 1882 | 2939 | 1891 | - |
| 1874 | 1065 | 1883 | 3034 |
| 1875 | 1065 | 1884 | 3761 |
