Állampapir,
Állampapir, minden oly értékpapir, mely az állam tartozásáról van kiállítva, vagyis amelyen adósként az állam szerepel. Az államadósságok különböző nemeinek megfelelően az Á.-ok is különfélék; a tulajdonképi papirpénzt azonban nem szokás Á.-nak nevezni. Az A.-ok lehetnek nem kamatozók, p. a beváltható papirpénz de többnyire kamatozók v. nyereményre való kilátással összekötöttek (az u. n. nyeremény-kölcsönök). Az Á.-ok lehetnek névre és bemutatóra szólók; az utóbbi alak terjedőben van. Az Á.-ok nagyobb kelendőségének s a szegényebb néposztályokban való meghonosodásának előmozdítására célszerü azokat kisebb összegekben kiállítani; e mellett azonban helyes a nagytőkések céljaira nagyobb összegről szóló Á: okat is kibocsátani. Az á.-okra teljesítendő fizetések rendesen az adós állam valutájában történnek, de a külföldre szánt Á.-oknál, tehát szegényebb államok adósságainál általában célszerübb a külföldi valutára, tehát napjainkban p. aranyra szóló Á.-okat kibocsátani. Igy járt el hazánk is a hetvenes és nyolcvanas években. Az Á.-okra az állam által eszközölt fizetések helye (domicilium) rendesen az állam fővárosa, de külföldi kölcsönöknél célszerü, ha az állam a külföld fontosabb piacain is minden jutalékszámítás nélkül elfogad és teljesít fizetéseket az Á.-okra. Az Á.-ok rendesen bizonyos összegre mint tőkére szólnak, de járadékadósságoknál (l. Államadósság) szólhatnak a járadékra, mint kamatra is, olykép, hogy az Á. csak a hitelező jogát tanusítja, évenkint bizonyos összeget követelni az államtól. Ilyenkor az Á. úgy jelentkezik, mint kivonata az államadósságok könyvének (l. o.): extrait d'inscription au grand livre I Franciaországban L. még Értékpapirok.
