történeti ballada
történeti ballada: 1. Megtörtént eseményekről, történeti személyekről szóló alkotások. Pl. a délszláv folklórban Králjevics Markóról, Mátyás királyról, Szibinyányi Jankóról (= Hunyadi János). – 2. A magyar folklorisztika történeti balladának vagy történeti elbeszélő éneknek nevezi azokat az alkotásokat, amelyek egy konkrét korra vonatkozó eseményt ábrázolnak, vagy arra utalnak. Ebből következően antológiákban történeti balladaként szerepel a Szilágyi Mihály és Hagymási László 15. sz.-i főurak nevét említő → Szilágyi és Hajmási ballada, valamint a rác betörést említő Kerekes Izsák ballada. Mindkettőben az aktualizált történeti eseményeknél régebbi korokból származtatható, hősének jellegű kifejezések találhatók. Pl.
Egy elémentében gyalogösvényt vága
És visszajöttében szekérutat nyita.
És visszajöttében szekérutat nyita.
| (Kerekes Izsák) |
– 3. A történeti személyekről (Mátyás, Szent István, Bethlen Gábor, Rákóczi, Kossuth) és eseményekről (török elleni küzdelem, szabadságharcok) rendszerint elbeszélő énekek (→ históriás énekek, krónikás énekek, → történeti ének) szólnak, és ritkán mutatják a → ballada műfaji jegyeit. – Törökellenes harcot ír le 1597-ben Sárközi Máté. A szerzőről semmit sem tudunk, de a századunkig kéziratban maradt versének néhány sorát a szájhagyomány is megőrizte:
A vitézek vagdalkoznak,
Pogány fejek földre hullnak.
Pogány fejek földre hullnak.
A tizenöt éves háborúval kapcsolatban több történeti éneket ismerünk, melyeket a → kéziratos énekeskönyvek őriztek meg. Hasonlóképpen fennmaradt Básta erdélyi vérengzéséről, Bocskay és Bethlen diadalmas harcairól, mindkettőjük haláláról szóló néhány félnépi históriás ének. – A történeti balladák szájhagyományban betöltött szerepét a 18. sz.-tól tudjuk nyomon követni. Rákóczi Lászlóról szóló ballada (aki II. Rákóczi György unokatestvére, és vakmerő kísérletet tett Nagyváradnak a törököktől való visszafoglalására) három 18. sz.-i folklór változatban maradt fenn. (Föltételezhetően 1662 körül keletkezett.) A szájhagyományban az eredeti név megváltozott és más történeti körülmények között aktualizálódott s kontaminálódott a Dancsuj Dávidról szóló történeti balladával. Ebből a korból való Kádár István éneke, Basa Pista balladája (→ katonaballada), valamint számos Zrínyivel kapcsolatos ének (ezeknek egy része a szlovén száj hagyományban Zrínyi-énekekként tovább hagyományozódott). – A történeti énekhagyományban a Rákóczi-szabadságharc ideje fordulópontot jelez. A krónikás énekek elbeszélő stílusa megélénkül. A történeti eseménysorozat majd minden részletéről született néhány ének, amelynek korabeli népszerűségét számos kéziratos énekeskönyv (Szentsei, Botskor stb. daloskönyv) is bizonyítja. A vidám, lendületes, császárgúnyoló → kuruc énekek mellett a bujdosó énekek maradtak fenn több száz éven át a szájhagyományban. A kuruc kor előtti bujdosó énekek újjászülettek a Rákóczi-szabadságharc bukása után, az 1848-as szabadságharc leverése után, a Székelyföldről bujdosásra kényszerült moldvaiak ajkán, és így az alkotásokban előbukkanó történeti vonatkozás csak az adott folklórhagyományra vet fényt (→ keserves, → negyvennyolcas dalok). A történeti ballada az évszázadok során veszít népszerűségéből, és funkcióját a történeti dalok és → katonadalok töltik be. – Irod. Régi Magyar Költők Tára (XVII. sz. I., Bp., 1960).
Kriza Ildikó
