katonaballada
katonaballada: a katonaélet nehézségeiről, büntetések elszenvedéséről, erőszakos katonafogdosásról, hazától távol bekövetkező halálról stb. szól. A 16. sz.-tól az I. világháborúig énekelt katonaballadák nagyon sokfélék. A korábbiakban az epikus elbeszélő jelleg dominál (históriás ének, → történeti ének és → ballada), az utóbbiak erősen líraizálódtak (→ katonadal). A katonaballadák előzményei a hódoltság kori vitézi énekekben lelhetők fel. Egyik virágkora valószínűleg a 17. sz. végétől a kuruc korral bezáruló időszakra tehető. Ezt bizonyítják a 18. sz.-i kéziratos énekeskönyvekben fellelhető nagyszámú népies hangvételű epikus dalok, amelyek a katonaélet eseményeit legnagyobb teljességgel tükrözik. 17. sz. közepi eseményre utal Kádár István éneke, aki II. Rákóczi György 1658-ban elesett vitéze volt:
Szörnyü nagy romlásra készült Pannónia,
Kinek, mint tengernek, megáradott habja,
Sok bunak, bánatnak körülvett nagy árja,
Mert a vitézeknek esett ma egy hija.
Kinek, mint tengernek, megáradott habja,
Sok bunak, bánatnak körülvett nagy árja,
Mert a vitézeknek esett ma egy hija.
Ködi Farkas János szerzeményének folklorizálódott változatait Erdélyben és a Dunántúlon jegyezték fel. Különösen kedvelt az → al-dunai székelyek körében, ahol lakodalmakban is énekelték. – Hasonlóképpen 17. sz.-i Basa Pista balladája, amelynek szövege ugyancsak II. Rákóczi György idejére, a sikertelen lengyelo.-i hadjáratra utal:
Megölték Basa Pistát
Fejedelem katonáját,
Ut szélin hótan találták,
Lengyelországnak határán.
(Diósd, v. Szilágy m.)
Fejedelem katonáját,
Ut szélin hótan találták,
Lengyelországnak határán.
(Diósd, v. Szilágy m.)
Egyetlen feljegyzésből ismert. Versformája, ritmusa a kurucdalokéval egyezik. 1760 körüli forrásból, Mária Terézia korából való a Generális zurrekció c. parasztvers, amely a háborúsággal járó terheket panaszolja el (→ panaszdal). Az erőszakos katonafogdosás több katonaballada témája. Egy moldvai katonaballada szerint az anya ládába rejtette fiát, de mégis katonakézre került, onnan pedig a tömlöcbe. A kiszolgáltatottság másik kifejezésmódja a kényszerűségből vállalt katonaság:
Hát leszek katona,
De nem jó szüvemből,
Szógálom a császárt
Nagy kételenségből.
De nem jó szüvemből,
Szógálom a császárt
Nagy kételenségből.
Az erőszakkal elfogott, börtönbe zárt katona panasza (Már minálunk verbuválnak kötéllel) országszerte ismert katonadal (verbunkos). A katonaballadák más része → rabének vagy → keserves. Az utóbbi száz év hagyományában megtalálható katonaballadák a katonadalokkal és a szabadságharcra utaló → negyvennyolcas dalokkal egységet alkotnak, csak néhány epikusabb megformálású (pl. a világosi fegyverletételről, az ország veszéséről szólók) mutat balladai sajátságot. – Irod. Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok (Bp., 1952).
Kriza Ildikó
