dézsmabor, dézmabor
dézsmabor, dézmabor: a → dézsmás szőlők terméséből a földesúrnak járó terményadó fejében beszedett bor. Általában igen gyenge minőségű ital volt. Ennek oka, hogy a termelők igyekeztek legrosszabb borukat beadni dézsmabor gyanánt. A gyakran vízzel hígított, sokféle edényben tárolt, különböző fajtájú és minőségű összeöntögetett bor nem is adhatott jó minőséget. A dézsmabort a földesúr által fenntartott kocsmákban mérték ki, ami tetemes hasznot jelentett, ezért állandóan törekedtek a dézsmabor mennyiségének növelésére. (→ még: bordézsma, → dézsmapince, → kocsmálás) – Irod. Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra (Bp., 1957); Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI–XVII. század (Bp., 1959).
Égető Melinda
