Tírusz
Tírusz H.-ül cór (jelentése: kőszikla), g.-ül Türos. Föníciai város, a Karmel-hegységtől É-ra 55 km-re, SZIDÓNtól D-re. Hérodotosz g. történetíró szerint Kr. e. 2750-ben alapították; az AMARNAI LEVELEK a Kr. e. 14. szd.-ban említik nevét. Kb. Kr. e. 1100-tól Szidón helyett a föníciai városszövetség fővárosa. Fekvése igen kedvező: óvárosa, Palaetyros a Földközi-tenger partján, a szárazföldön feküdt, a fontosabb újváros azonban a tengerben két sziklaszigeten, amelyeket I. HÍRÁM kötött össze egymással Kr. e. 950 tájékán. Fekvése így stratégiailag igen kedvező helyzetet teremtett számára, s ez a város története során gyakran érvényesült is. Két, egymással összeköttetésben álló kikötője volt, ez a tény viszont kereskedelmi szempontból tette a várost jelentőssé: sokáig a Földközi-tenger legfontosabb kikötővárosa volt. Szicíliai, hispániai és afrikai gyarmatosítások kiinduló pontja. Az egyiptomi fennhatóság alól megszabadulva DÁVIDdal szemben is megőrizte önállóságát, aki pedig birodalmának határát É-on messzi Tíruszon túlra kiterjesztette (vö. 2Sám 24,6kk). SALAMON elveszítette ezeket az É-i területeket Hírámmal szemben. Azoknak a beszámolóknak ellenére, amelyek szerint Tírusz alkalmanként tributumot fizetett Asszíriának, csak a város szárazföldi területe esett el, és került uralmuk alá, míg a város szigeten fekvő része ellenállt Szanhéribnek és Aszarhaddónnak is. Miután NEBUKADNECCAR többéves ostromát is kiállta, önként vetette magát perzsa uralom alá, ami a város számára békét és jólétet eredményezett. Így viszont a görögökkel került ellenséges viszonyba és ez Kr. e. 332-ben oda vezetett, hogy Nagy Sándor meghódította a várost oly módon, hogy a város és a part között töltést épített. Ezt a tenger hordaléka tovább szélesítette, és így a város félszigetté változott. Tírusz szerepe a római korban háttérbe szorult, bár helyi jelentősége továbbra is megmaradt, ipara, kereskedelme és mezőgazdasága révén. Később provincia-fővárossá lett.
Tírusz Dávid, majd Salamon uralkodása idején élénk cserekereskedelmet folytatott Izráellel, ill. Hírám tíruszi király küldött szakembereket a királyi palota és a TEMPLOM felépítéséhez (2Sám 5,11; 1Kir 5,15; 7,13k; 1Krón 22,4; 2Krón 2,13; vö. Ezsd 3,7; Neh 13,16). A Zsolt 45, 13 valószínűleg Salamon egyik házasságkötése kapcsán keletkezett. A próféciák több esetben ítéletesen szólnak Tíruszról (Ám 1,9; Jóel 4,4). Jézus működése során eljutott Tírusz és Szidón vidékére is (Mt 15,21; Mk 3,8; 7,24kk; Lk 6,17; vö. Mt 11,21 per). PÁL APOSTOL harmadik missziói útja során hét napot tölt a városban, ahol keresztyén gyülekezet él (ApCsel 21,3kk).
SzCs
