Szidón
Szidón 1. Nóé leszármazottai között Hám ágán Kánaán elsőszülött fia (1Móz 10,15; 1Krón 1,13).
2. A legészakibb kánaánita város (1Móz 10,19). Tírusztól 35 km-re É-ra. A város nagyságára utal a Szidón-Rabba = Nagy Szidón név is (Józs 11,8; 19,28). Ásér törzséhez tartozott (Józs 19,28), de nem volt a törzs birtokában (Bír 1,3). Jákób áldásában Zebulonnal határos (1Móz 49,13). Lajis már messze esett tőle (Bír 18,28). Tengerparti fekvése a hajózás és kereskedelem neves városává tette. Az amarnai levelek Egyiptomhoz való viszonyáról tudósítanak. Dávid a templomépítéshez a szidóniak közvetítésével szerezte be a cédrusfát (1Krón 22,4). Még a második templom építéséhez is szállítottak fát (Ezsd 3,7). Bálványkultuszuk erős hatással volt Izráelre (Bír 10,6). Salamont Szidónból hozott felesége csábította Astóret imádatára (1Kir 11,1-5). A bálványkultusz térhódítása Aháb korában érte el csúcspontját, felesége, a szidóm Etbaal leánya, Jezábel révén (1Kir 16,31). Bár ekkor már Szidón hanyatlóban volt, Tírusz fennhatósága alá tartozott. Ezékiel korában már Tírusz evezősöknek alkalmazta Szidón lakóit (Ez 27,8). Illés próféta még a Szidón melletti Sareptában talált otthonra (1Kir 17,9), de Ézsaiás korától kezdve folyamatosan hangzik az ítélethirdetés Szidónról (Ézs 23,2-12; Jer 25,22; 27,3; Ez 28,21-24; Jóel 4,4-7). A város pusztulása Kr. e. 677-ben következett el, de hamarosan újjáépült. Jézus Krisztus is átment a városon (Mk 7,31). Hallgatói között voltak Szidón vidékéről érkezők (Lk 6,17; Mk 3,8), egy lánya gyógyulásáért esdeklő asszony is (Mt 15,21-28; Mk 7,24-30). Bétsaida és Korazin hitetlenségének dorgálásában is utal a városra Jézus (Mt 11,21-22; Lk 10,13-14). Heródes Agrippa fennhatósága alá tartozott (ApCsel 12,20). Pál római útján hittestvéreit keresi itt fel (ApCsel 27,3).
