Tatárok,
Tatárok, eredetileg egy mongol törzsnek neve (l. Mongolok). Később általánosítva mindazokat a népeket jelenti, melyeket a mongolok a XIII. sz.-beli hadjárataikban meghódítottak, s melyek Dsengíz-khánhoz (l. o.) csatlakoztak. Noha igy a T. neve alatt a mongolok által leigáazott törzseknek nagy számát foglalták össze, ezeken belül mégis megkülönböztették a mongolokat, tunguzokat és törököket, mely három törzs, bár nyelvre nézve egységes vala, fajilag mégis erősen különbözött egymástól. Jelenleg a T. elnevezésének kettős értelme van: tágabban véve jelenti a török-tatár népeket, szűkebben azokat a mongolfajta törzseket, melyek orosz területen élnek, még pedig a következő csoportokban: 1. Szibériai T. (l. o.), ezek magukban foglalják a szibériai török törzseket, a jakutok (l. o.) kivételével; közülök hires vadászok és halászok az abincek v. abieiba törzs tagjai a Tom felső folyásánál. 2. Kazáni T., melyeknek kimagasló érdekü törzse a mizsérek vagy mescserek (oroszosan mescserjákok) a Volga mentén; nyelvük közel áll a kunokéhoz. 3. A nogáji T. (l. Nogájok), akiket kaukázusiaknak is lehet tekinteni, amennyiben a Káspi-tenger mentén élnek. Ismeretes águk a kundrovi T. (l. o.). 4. Krimi T., azoknak tuódai, akik 1237-ben Krimből a kunokat elűzték és Krimiát 1441-ig a kipcsaki khánság alkotórészévé tették. Az itt felsorolt négy csoporton kivül a T.-hoz szokás még számítani a baskírokat (l. Baskír), kirgizeket (l. o.) és karakalpakokat (l. o.). Az összes T. száma körülbelül 2,5 millió; nyelvük közel rokon a törökkel, faji jellegük és életmódjuk a fentebb elsorolt négy csoport szerint, sőt azoknak keretén belül is különböző. Legintelligensebbek a kazáni T., akik ugyan a finnekkel és oroszokkal történt vérbeli keveredés folytán mongol faji jellegükből sokat veszítettek, de viszont ügyes kereskedők, mindnyájan tudnak irni, olvasni, józanok és vendégszeretők. A krimi T. állapotára nézve döntő, vajjon a hegyeken vagy a lapályon laknak-e. Az utóbbiak tisztábban őrizték meg a faji tipust, viszont az előbbiek vagyonos juhászok és kertészek. A szibériai T. csaknem kivétel nélkül telepesek, csakis eltünő csekély számu részük folytat nomád életet.
Történetileg a T. szolgáltatták a közép- és újkor hódító ázsiai seregeinek legkiválóbb könnyü lovasságát. legmélyebb nyomokat mégis azon szereplésük hagyott, melyet nagy tatárjárás néven ismerünk (l. Mongolok, IV. Béla és Magyarország történeti részét). Kun László alatt a nogáju T. intéztek Magyarország ellen kisebb rohamot, az Anjouk alatt Nagy Lajosnak kellett velük küzdenie. Maradandóbb (a személy- és helynevekben is mutatkozó) hatással volt a T.-nak mint török katonáknak és martalócoknak részvétele a XVI-XVII. sz.-i török uralom, nemkülönben II. Rákóczi György hadjáratai idején. A XVIII. század elején betörtek Csíkszékbe, honnan azután pusztítva járták be Bereg, Ung és Máramaros vármegyéket. utoljára az 1783-iki háboru alkalmával jártak Magyarországon.
