Germán népjogok
Germán népjogok v. az u. n. Leges Barbarorum. A germán népek nemzeti szokásjogának irásba foglalása. Az irásba foglalásnak célja a nemzeti jognak biztosítása a római intézményekkel szemben. A későbbi nyugoteurópai jogfejlődésnek kiindulási pontját képezvén a G., kiváló jogtörténelmi fontossággal birnak. Az egyes G. a következők: 1. a lex Salica, a szali (nyugoti) frankoknak régi joga. Az állítólag nemzeti frank nyelven 418 év körül készült első feljegyzés elveszett. Ennek alapján készült az első latin redakció I. Chlodwig korában; ennek uj redakciója a Lex Salica Emendata Nagy Károly műve (768-ból). A szövegbe beékelt egyes (régi frank) szavakból álló jegyzeteket «malbergi glossá»-nak nevezik. 2. Lex Ripuariorum, az austráziai, vagyis parti frankoknak joga 511-534-ből, mely a karolingi uralkodóknak is házi joga volt. 3. Ewa Francorum Chamavorum, az alsó Rajna jobb partján lakott frankok joga 802-ből. 4. Lex Burgundiorum, a german burgundok népjoga 450-ből. Lex Gundobaldának is nevezik (Loi Gombette), mert Gundobald király alatt készült. 5. Lex Alamannorum, melynek régibb része az u. n. Pactus Gheodorik király, az ujabb része II. Chlotár idejéből (613-628) való. A Karolingok idejéből származó reviziója a lex A. reformata vagy Karolina. 6. Lex Bajuvariorum (Pactus Bawarorum), meglevő alakjában Nagy Károly korából való, a kánoni s római jog befolyásának jelentékenyebb nyomaival. 7. Lex Wisigthorum, a nyugoti góthoknak népjoga, első redakció az v. sz. második feléből; egy későbbi 591-ki redakciója (Reccared törvénye), az u. n. «antiqua», alapja a VIII. sz.-beli utolsó redakciónak, melyet «Forum»-nak v. «Forus Judicum»-nak is neveznek, s mely a XIII. sz. Fuero Juzgo nép alatt spanyol nyelvre lefordíttatván, a spanyol jog későbbi fejlődésének képezi alapját. 8. Edicta Regum Longobardorum, a longobardoknak népjoga italiában történt letelepedésük után. Ot királynak ediktumaiból áll, a VII. és VIII. sz.-ból. Az azokban foglalt jogtételeknek rendszerbe foglalása az u. n. «Lombarda» jogkönyvben történt. Az Edicta Regum Longobardorum a hübéri jog szempontjából birnak különös fontossággal. 9. Lex Frisionum: 10. Lex Agnliorum et Werinorum (Thuringorum); 11. Lex Saxonum, meglevő formájában mindhárom a IX. sz. első éveiből. 12. Leges Anglo-Saxonum, melyek közül a régibbek a VI. sz. második feléből a heptarchia korából, a későbbiek a monarkia korából valók; az angolhoni «Common law»-nak képezik alapját.
