Birság
Birság, a régibb magyar magánjogban a magánjogi megtorlás tárgyát tevő vétségek és bántalmak esetében a sértett fél részéről követelhető elégtétel címen fizetendő pénzösszeg. Tágabb értelemben a B. nevezete alatt a hasonló rendeltetéssel birt homagiumot, vagy az u. n. dijat is értették s innen eredt, hogy az a régi különbség, melynélfogva a dij mindig a sértett felet, a birság pedig a birót és a felet közösen illette, később elmosódott s ujabb időben a felosztás elvét úgy a dijra, mint a birságra alkalmazták. A birság összege a sértés minőségéhez és a sértett fél rendi állásához képest különböző volt. Ujabban B.-nak nevezik azokat a pénzbüntetéseket, melyek a büntétőtörvények sulya alá nem eső törvényszegés v. egyéb rendet sértő cselekmény megtorlása végett szabhatók ki. Igy p. birsággal sujthatja a polgári biróság perrendészeti hatalmánál fogva a feleket, akik a tárgyaláson egymás iránt illetlenül, a biróság iránt pedig tiszteletlenül viselkednek (1868: LIV. t.-c. 118. §), azt a felet, aki az okiratok előforduló irását vagy aláirását rosszhiszemüen megtagadja (u. o. 171. §), aki a perorvoslatokkal visszaél (1881: LIX. t.-c. 49. §) stb. Pénzbirsággal sujtható saját fegyelmi birósága által fegyelmi vétség miatt az ügyvéd (1874: XXXIV. t.-c. 70. §). B.-gal büntetendő az, aki az illetékköteles jogügyletnek a pénzügyi hatósággal való közléséré vonatkozó szabályokat meg nem tartja (1882: XXXIV. t.-c. 20. §). Ezzel szemben a bűntett, vétség vagy kihágás esetében fizetendő, s szabadságvesztés-büntetéssé is átváltoztatható, pénzbeli büntetés pénzbüntetésnek neveztetik. Megjegyzendő azonban, hogy törvényeink nem következetések ezen megkülönböztetés gyakorlati keresztülvitelében s gyakran pénzbüntetésnek jelzik a büntetés jellegével biró oly pénzbeli elmarasztalást is, amelynek alapjául szolgáló cselekmény nem sorozható a törvényszegések imént jelzett hármas kategóriájába Ilyenek p. az erdőrendészeti áthágások, melyekre nem pénzbirság, hanem pénzbüntetés alkalmazandó (1879: XXXI. t.-c. IV. fej.). A tanu, aki a biróság idézésére alapos ok nélkül meg nem jelenik, vagy aki vallomást tenni vonakodik, arra nem pénzbirsággal, hanem pénzbüntetéssel szorítandó (1868: LIV. t-c. 206. §). Birságokból sok jótékony intézet tartatik fenn, p. pénzügyőri nevelési alap, rabsegélyző egyletek, javítóintézetek, zólyom-lipcsei Gizella árvaház stb. A rabbiszeminárium és izr. népiskolák segélyezése a Haynau által 1849-ben a zsidókra kivetett birságból keletkeztek.
