Birs
Birs v. birsalma (növ. bisalma v. birsóka, bisóka, büs v. büzös alma, Cydonia Tourn.), az almafafélék (l. o.) génusza, 4 fajjal Európában és Ázsiában. Fák v. cserjék egyszerü, hasítéktalan levelekkel magános v. sátorozó (Biborbirs) nagy virágokkal. 5 rekeszü almagyümölcscsel, melynek pergamenfalu rekeszeiben (csutka) számos (15-20) nyálkáshéju magja van. A C. maliformis Mill. (C. vulgaris Pers.; malum cotoneum Plin., Pirus Cydonia L.) egész 6 m. magas, de többnyire alacsonyabb bokor. Májusi virágzásakor a szőllőben már meszsziről fehérlik, mert fiatalabb részeit fehér moholy borítja. Sűrűbb pehely vonja be a gyümölcsöt is, de később róla lekopik. Levelei hosszasak, vagy tojásdadok, épszélüek, a visszája állandóan fehérmolyhu, más része inkább lekopaszodik. Gyümölcse nagy, kemény, fűszeres jóillatu, szép sárga, mint a citrom, de a husa fehér. Husának középrétegében számos kősejt-csoport van. A magvak héja elnyálkásodik. A birsgyümölcs alakjára nézve változik. Gyakrabban olyan mint az alma. Máskor a körtéhez hasonlít. Mind a kettő tetejét sokkal nagyobb, zöld, rojtosan fogas levelek (a kehely) koronázzák, mint az almáét vagy körtéét. A hosszukás, gyakran óriás nagyságu és gerezdes gyümölcsü fajtának portugál B. a neve. A birsalmafát itt-ott dísznek, de nálunk leginkább a gyümölcséért ültetik. Gyümölcse nyersen kemény, fojtósizü, csaknem ehetetlen, azért cukorral (kompót, szirup) szokás elkészíteni, vagy fűszernek használják. A B.-almasajt finom csemege, a portugálok marmeló-nak hiják. Más gyümölcsből való hasonló készítményt e szótőből marmelade-nak neveznek. A B. magvát nyálkája miatt frissítő orvosságnak (a bőr tisztítására, szemviznek), de kozmetikus célokra (bandolin), valamint szövetek tisztítására és csinosítására is felhasználják. A betapodott káposztának is fűszere. Héja ecetnek jó. Fáját az esztergályozók és asztalosok kedvelik. Hazája Kelet, de közelebbi helye ismeretlen, talán Persia, Kis-Ázsia és a Kaukázus. Európa déli részein már el is vadul. Cydonia neve Cydon (most Canea), Kréta sziget városától ered. A görögök a kydonoktól kapták legelőször.
B. betegségei. A) Kedvezőtlen életviszonyok okozta betegségek, l. Golyva. B) Élősködők okozta betegségek: 1. Rozsda. A birsen kétféle rozsdabetegség szokott előfordulni; az egyik csupán a leveleket támadja meg, a másik a leveleket és a gyümölcsöt. Az elsőt a Gymnosporangium juniperinum Fr. nevü gomba okozza, mely a kifejlődött leveleken élénk sárga v. veresszinü foltokat okoz; a levelek alsó lapjáról 2-8 mm. hosszu szarvalaku kinövések láthatók, melyek tetejükön később felrepednek és sárgás port hullatnak ki. A gomba ivadékcserével bir; a birsen csak az aecidium és spermogonium alakok találhatók, mig fejlődésének egy másik szakát a borókán (Juniperus communis-on) éli át a gomba, miért is ellene a boróka kiirtása ajánlható. A másik rozsdát az Aecidium Cydoniae Lenorm. nevü gomba okozza, ez a leveleken (mindkét lapon) és a gyümölcsön vastag, kiálló barnaszinü gumókat képez, melyekből hosszu, körülbelül 20 mm. nagyságu szarvak nőnek ki, melyek később épp úgy mint az előbb ismertetett gombánál, felrepednek s elporzanak; ennek a gombának csakis aecidium alakja ismeretes. (V. ö. Körtebetegségek.) 2. A Septoria Cydoniae Fukl. s a S. Cydonicole Thüm. nevü gombák a leveleken világosszürke foltokat okoznak, melyeken később apró fekete szemecskék mutatkoznak.
3. A Ramularia necans Pass. nevü gomba a még ki nem fejlődött leveleken nagy sárga foltokat. okoz; a megtámadott levelek elhalnak s azokat később tövükön s az erek mentében szürke penész vonja be. 4. Levélbarnulás. A levelek mindkét lapján élesen határolt, kezdetben vereses, később megbarnuló foltok támadnak, melyek végül az egész levelet megbarnítják; a levelek összezsugorodnak és azután lehullanak. A betegséget a Stigmatea Mespili Sor. nevü gomba okozza.
