Ajakosak
Ajakosak vagy ajakos növények, kétszikü növénycsalád, a forrtszirmuak seregében, s az ajakosviráguak rendjében. Többnyire illatozó, egy vagy többnyári füvek vagy felcserjék, ritkábban cserjék. Levelük átellenes vagy keresztesen átellenes, ritkábban örvös, gyakrabban egyszerü, épszélü, igen gyakran bodros, nem sima, a négyszögletü szárral és ágakkal, sőt a kehelylyel és szirmokkal együtt, illanó olajat elválasztó mirigyek vagy mirigyszőrök borítják. Erről; valamint az ágak és levelek állása okozta megegyező termetükről könnyen felismerhetők. Melléklevelük nincs. Leveleik a száron fölfelé fokozatosan hegyelevelekké (bractea) változnak; ezek nem ritkán szinesek (Salvia nemorosa, S. splendens). Tövükben álörves, de egyenként bogernyős szerkezetű virágzat van, ez azonban fajonként különböző lehet: majd csoportosabb vagy egész csembők-alakú, majd, lazább szétágazó, a szárat majd körül fogja, ezért örvalaku, majd mind a két levél tövéből egy oldalra fordul (Calamintha), majd egyszerü három virágu, majd pedig ismételten elágazó (dichasium), olykor-olykor kunkorvirágzattal bonyolitva (Satureia, Lamium). A virágzatnak ez az alakja azonban csak kisebb része az egész infioreszcenciának, mert az átellenes álörvpárok a szár teteje felé füzérv, fürtszerü, ritkábban gömbalaku (Mentha aquatica) csoportokba egyesülnek, vagy pedig nagyon ágasbogasak (Nepeta Pannonica). Az egyes virág hímnős, többnyire kétoldalas és ajakos. Kelyhe maradandó, a Mentáé meg a Lavanduláé inkább csillagszerű, a többié kétajakú ( 3/2, a bazsalikomé meg a Teucrium Scorodoniáé 1/4 a csákóka kelyhe épajaku). A szirom ritkán csillagszerü (mentanemüek, Mentha, Lycopus), leggyakrabban kétajaku (3 ábra) 2/3, ritkábban 1/3 Ajugát ésTeucriumot. l. Ajak). A himek számának, a virág alapterve szerint, ötnek kellene lenni, de a hátulsó rendesen nem fejlődik ki, ritkán jelzi valamely maradék (rudimentum, a Bystropogon spicatnus Benth. állandóan öthimes), sőt a rendes négy him közül is a két felsőbb néha satnya marad és virágport nem fejleszt (Salvia, Rosmarinus, Lycopus, sat. kéthimes ajakosak). A 4 porzós him különben ritkábban csaknem egyenlőhosszú (menta), gyakrabban a két alsó hosszabb (két főbbhimes, Didynamia, stamina didynama). A nepeta-nemüeknek a két felsőbb himje szokott a hosszabb lenni. A himszálak a párta csövéhez nőnek, s vagy párhuzamosan vannak a felső ajak sisakjában, vagy széthajolva a virágból kinyulnak. Az ajakosak virágzatában kevés csillagszerü virágot (l. Petoria), leginkább mint tetőző virágot, nem ritkán láthatni; ez többnyire négykaréjú szokott lenni. A magrejtő belső; összeforradt két levélből alakul; eredetileg kétrekeszü, de mind a két rekesz, mint az érdeslevelüeké, korán még kettőre oszlik, felfelé mind a négy boltozatosan fejlődik, úgy hogy a magrejtő mélyen (ritkábban a feléig vagy csak a csúcsán) négymetszetünek látszik, s a bibeszál a keresztmetszés aljáról nő ki (gynobasis). Mindegyik rekeszben egy-egy visszafordult pete van (ovulum anatropum). A bibeszál fonálnemü, s két bibekarra oszlik. A fejlődő gyümölcsöt a maradandó kehely védi. Az érett gyümölcs hosszában négy száraz makkocskára hasad (l. Széthasadó gyümölcs), mindegyikben egy-egy mag van; de az A.-sok gyakran magveszteséget is szenvednek, mert a négy makkocska közül 1-3 elsatnyulhat, s a kehelyben a négy gyümölcsszem nem mindenkor fejlődik ki. Linné e gyümölcsszemeket vagy gerezdeket külön magvaknak tekintette, azért Gymnospermia-nak (fedetlen magvuak) nevezte. A magnak nincs fehérje, a maghéj bőre gyakran nyálkásan duzzad.
Az egész föld kerekségén elszórt ajakosaknak több mint 2600 faja s 136 neme van. Nagyobb részök a mérsékelt éghajlat melegebb vidékein, kivált az Ó-világ északi félgömbjén, különösen a Földközi tenger mellékén terem, azért Schouw, dán növénygeografus, ezt a vidéket az ajakosak és szegfűfélék országának nevezte. A hideg éghajlat alatt csaknem egészen hiányzanak. Az ajakosak közül sok már régóta házi orvosság, de az orvos kezében is hasznos orvosság válik belőlük. Sok fajt mint konyhakerti fűszert (majoránna, Thymus vulgaris [kakukfű], zsálya, izsóp, levendula, borsika, menta, Melissa), szép vagy jószagú kerti virágot (Salvia, rozmaring, bazsalikom, Dracocephalum) termesztenek vagy házi orvosságnak mezőn gyüjtenek (tisztesfű, pemetefű, kakukfű), a Glechoma hederacea fiatal levelét pedig petrezselyemhelyett használják (katona-petrezselyem). Az ajakosak között mérges növény. nincs. (L. Ajakos, Ajakosvirágauak.)
