Katonai térképeink az I. világháborúban
Katonai térképeink az I. világháborúban
A negyedik katonai felmérés során csak a Magas-Tátrát mérték fel hazánkban. A világháború során így az ország területéről csak a III. felmérés, azaz az 1869–1880 között készült 1:25 000 méretarányú térképlapok és az azok alapján szerkesztett 1:75 000 méretarányú, egyszínű, csíkozott domborzatrajzú, németes névrajzú szelvények álltak rendelkezésre.
)
Részlet az Osztrák-Magyar Monarchia 1:75 000 méretarányú katonai térképéről (Spezialkarte)
Az 1918-as őszirózsás forradalom után Magyarország teljesen önálló, független állammá vált. Az egykor Bécsben székelő közös térképészeti intézmény helyett új, magyar szervezet felállítása vált szükségessé. Kogutowicz Károly (1886–1948), az első magyar térképkiadó cég alapítójának fia, mozgalmat indított a magyar állami térképíró intézet felállításáért. Javaslatára 1919. január 19-én a Magyar Földrajzi Társaság emlékirattal fordult a kormányhoz ebben a tárgyban. Az elképzelés azonban a cseh, román és szerb csapatok előrenyomulása miatt időszerűtlenné vált. A honvédő harchoz viszont térképek kellettek, ezért 1919. február 4-én a hadügyminiszter rendeletileg létrehozta a Magyar Katonai Térképező Csoportot.
Részlet az Osztrák-Magyar Monarchia 1:200 000 méretarányú katonai térképéről (Generalkarte)
A térképeket központilag, az Osztrák-Magyar Monarchiából megmaradt 1:75 000, 1:200 000 és 1:750 000 méretarányú térképlapok felhasználásával (fényképészeti eljárással) állították elő, az igényektől függően 100–3500 példányban. Megkezdték a német rövidítések magyarítását, sőt az 1:75 000 méretarányú csíkozásos térképek szintvonalas térképpé való áttervezését is. Az 1:200 000 méretarányú térképeket már három színben sokszorosították. Kék volt a víz, zöld az erdő, az egyéb tartalom fekete.
Részlet az Osztrák-Magyar Monarchia 1:750 000 méretarányú katonai térképéről (Übersichtskarte)
A repülőszázadok parancsot kaptak felderítési és térkép-helyesbítési célokból légifényképek készítésére. A nyitott, 2 km magasan szálló repülőgépekből kihajolva, a nehéz kamerát tartva készültek a felvételek. Ez volt hazánkban az első kísérlet a légifényképek térképezési célú hasznosítására.
