Enyhe éghajlat negatív vízmérleggel
Enyhe éghajlat negatív vízmérleggel
A Kisalföld területének legnagyobb része mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű. A felhőzet évi átlaga – a Marcal-medence délnyugati részének kivételével – 60–65%. A napsütés évi összege az északnyugati részeken 1900 óránál kevesebb, keleten 2000 óránál is több, a táj nagyobb részén a fenti két érték közötti. A hőmérséklet évi ingása 22 °C. Enyhe tele különösen a Marcal-medencében és a Győri-medence déli felén észlelhető, ahol a januári középhőmérséklet nem haladja meg a –1 °C-t. Ennek oka a nyugati légáramlások enyhítő hatása, amelyhez délnyugaton szubmediterrán hatás is társul. Nyara mérsékelten meleg: a júliusi középhőmérséklet a táj keleti felében 21 °C fölé, a terület nagyobbik részén 20,5 °C fölé emelkedik. A növénytermesztés számára kedvező, hogy a 10 °C-os napi hőmérsékletek már április 10–15-e között mérhetők és ősszel északon október 10–15-e, délen 15–20-a után süllyed 10 °C alá, ami hosszú tenyészidőszakot biztosít. A szél uralkodóan északnyugati és nagy sebességű. Ez szárító hatása mellett a ködös napok számát is csökkenti. A dévényi szélkapun szabadon beáramló légtömegek révén a Kisalföld az ország legszelesebb tája. Csapadékviszonyaiban jobban érvényesül a medencehatás: a hegységek esőárnyékában elhelyezkedő táj nagyobb részén évi 600 mm alatt marad az átlagos évi csapadékmennyiség. A keleti részeken 550 mm alá is csökken, ami aszályveszéllyel jár. A Marcal-medencében szubmediterrán hatásra a csapadékátlag 650 mm közelébe emelkedik. A csapadék évi járására nyugaton a júliusi, északon a májusi, középen, délen és keleten a júniusi csapadékmaximum a jellemző. A hótakarós napok száma kevés, a táj nagyobb részén 35–40. A táj évi vízmérlege negatív. Az évi klimatikus vízhiány keleten 125 mm, csak a nyugati és déli peremeken mérséklődik 50–75 mm-re.
Vetésszerkezeti kép a Szigetközből (tematikus űrfelvétel)
Csodálatos vízivilág; holtág a Szigetközben (Götz Frigyes felvétele)
