Tájtípusok
A Dunántúli-dombság tájtípusai (szerk. Ádám László – Lovász György – Marosi Sándor – Szilárd Jenő).
1– részben szubmediterrán hatás alatt álló, zárt erdejű, erdőgazdasági, bányászati és idegenforgalmi hasznosítású, közepesen tagolt középhegységi tájtípus; 2 – főleg szubatlanti hatás alatt álló, részben zárt erdejű, erősen tagolt, magasra kiemelt dombsági tájtípus; 3 – mérsékelten kontinentális, szubatlanti vagy szubmediterrán hatás alatt álló, erdő- és mezőgazdasági hasznosítású, közepesen tagolt dombsági tájtípus; 4 – kontinentális és szubatlanti hatás alatt álló, mezőgazdasági hasznosítású, gyengén tagolt dombsági tájtípus; 5 – differenciáltan szubatlanti, szubmediterrán és kontinentális hatás alatt álló, löszös kultúrmezőségű, erősen hullámos síksági tájtípus; 6 – szubatlanti és szubmediterrán hatás alatt álló, szélfújta homokkal fedett, mezőgazdasági hasznosítású síksági tájtípus; 7 – azonális, hidro- és szemihidromorf talajú, rét-legelő hasznosítású síksági tájtípus
Pannon üledékes kőzetekből fölépült deráziós hátak a Somogyi-dombságban (Németh Károly felvétele)