A csodálatos bazaltoszlopok vidéke
A csodálatos bazaltoszlopok vidéke
Mintegy 6,5 millió évvel ezelőttől a késő pleisztocénig több szakaszban heves tűzhányó-tevékenység játszódott le a kb. a mai Salgótarján–Losonc–Feled–Bárna települések között fekvő, mintegy 150 km2 területű Nógrád–Gömöri-bazaltvidéken. A bazalt lávaként és törmelékként egyaránt a felszínre jutott. Eredményeképpen több mint 100 önállónak tekinthető vulkáni képződmény keletkezett, köztük kúpok, lávatakarók, robbanásos kráterek (tufagyűrűk, maarok) és kisebb méretű hasadék- és kürtőkitöltések, melyek mintegy kétharmada Szlovákia területén, közel egyharmada a mai Magyarország Medvesvidéknek nevezett kistáján található. A vulkánosság eleinte mocsári, utána főleg szárazföldi környezetben ment végbe. Hátterében az anomáliásan vékony kéreg, a magas hőáram és az extenziós feszültségek álltak, aminek hatására a kéreg mélytörésein keresztül felfelé áramlott a felső-köpeny részlegesen megolvadt anyaga, és a felszínre érve bazaltvulkánosságként jelent meg (bővebben lásd a lemeztektonikai fejezetben).
A kitörésekben sok szabályszerűség nem figyelhető meg. Egy- vagy többfázisú kitörésre, láva- és piroklasztit-képződésre egyaránt van példa. A lávák általában tömöttek, csak helyenként hólyagosak vagy salakosak. Gyakori a 10–25 cm-es átmérőjű, főként öt- és hatszögű szép oszlopokból álló elválás. A lávatakarók többnyire lemezesek és padosak. A rétegvulkánoknál a robbanásos és kiömléses tevékenység váltakozásában nem mutatkoznak általános törvényszerűségek, bár többségük működése előbbivel kezdődött. Főként az északabbi, szlovákiai részen utóvulkáni jelenségek is megfigyelhetők. A vulkánosságra északon inkább a nagy kiterjedésű takarók (Bucsony, Monosza, Pogányvár, Medves), délen pedig a kisebb tömegű kúpok (Salgó, bárnai Nagy-kő, Somos-kő) jellemzők.
A bazaltképződmények közül számos rendkívül látványos. Így pl. a várrommal koszorúzott, Petőfi Sándor által is megverselt Salgó (vagy Nagy-Salgó, 625 m), amelynek csúcsáról gyönyörű körkilátás nyílik; a csodálatos oszlopos elválásokat mutató és az alábányászás okozta beroskadás következtében mély hasadékokkal tagolt Nagy-Szilvás-kő (628 m); a vulkánosság legkülönbözőbb termékeit tanösvényen bemutató Kis-Salgó (vagy Boszorkány-kő, 571 m); a bányászat révén „gyökeréig” feltárt Pécs-kő (542 m), melyről szintén gyönyörű kilátás nyílik; az ugyancsak oszlopos elválásáról és várromjáról híres Somos-kő (526 m); a nagy kiterjedésű, szinte asztalsimaságú lávatakarós Pogányvár (578 m) és Medves (671 m). De egyedülálló különlegességnek számít a Baglyas-kő henger alakú kipreparálódott kürtőkitöltése, ahol a feltörő láva megállt a tufagyűrűvel övezett vulkáni kürtőben, a bárnai Kis-kő tágas bazaltbarlangja, és a Pogány-vár lábánál felhalmozódott törmelékben kialakult álbarlangok sorozata is.
A kitörésekben sok szabályszerűség nem figyelhető meg. Egy- vagy többfázisú kitörésre, láva- és piroklasztit-képződésre egyaránt van példa. A lávák általában tömöttek, csak helyenként hólyagosak vagy salakosak. Gyakori a 10–25 cm-es átmérőjű, főként öt- és hatszögű szép oszlopokból álló elválás. A lávatakarók többnyire lemezesek és padosak. A rétegvulkánoknál a robbanásos és kiömléses tevékenység váltakozásában nem mutatkoznak általános törvényszerűségek, bár többségük működése előbbivel kezdődött. Főként az északabbi, szlovákiai részen utóvulkáni jelenségek is megfigyelhetők. A vulkánosságra északon inkább a nagy kiterjedésű takarók (Bucsony, Monosza, Pogányvár, Medves), délen pedig a kisebb tömegű kúpok (Salgó, bárnai Nagy-kő, Somos-kő) jellemzők.
A bazaltképződmények közül számos rendkívül látványos. Így pl. a várrommal koszorúzott, Petőfi Sándor által is megverselt Salgó (vagy Nagy-Salgó, 625 m), amelynek csúcsáról gyönyörű körkilátás nyílik; a csodálatos oszlopos elválásokat mutató és az alábányászás okozta beroskadás következtében mély hasadékokkal tagolt Nagy-Szilvás-kő (628 m); a vulkánosság legkülönbözőbb termékeit tanösvényen bemutató Kis-Salgó (vagy Boszorkány-kő, 571 m); a bányászat révén „gyökeréig” feltárt Pécs-kő (542 m), melyről szintén gyönyörű kilátás nyílik; az ugyancsak oszlopos elválásáról és várromjáról híres Somos-kő (526 m); a nagy kiterjedésű, szinte asztalsimaságú lávatakarós Pogányvár (578 m) és Medves (671 m). De egyedülálló különlegességnek számít a Baglyas-kő henger alakú kipreparálódott kürtőkitöltése, ahol a feltörő láva megállt a tufagyűrűvel övezett vulkáni kürtőben, a bárnai Kis-kő tágas bazaltbarlangja, és a Pogány-vár lábánál felhalmozódott törmelékben kialakult álbarlangok sorozata is.
