Vegyi üledékek ásványtársulásai
Vegyi üledékek ásványtársulásai
1. Meszes üledékek (karbonátok). Szárazföldi, tavi, tengeri környezetben keletkezhetnek, gyakran élő szervezetek révén, vagy azok vázelemeiből, így sok esetben a vegyi-biogén genetikai elkülönítés formális. A dolomit képződését metaszomatikus folyamatokkal magyarázzák: a tengervíz hatására a mélyben fekvő üledékek dolomittá alakulhatnak. A magnezit hasonló metaszomatikus folyamatok révén, valamint sókőzetek kísérőjeként is keletkezhet. Karbonátos kőzetekből felépülő hegységeink jellegzetes ásványai: kalcit, dolomit, agyagásványok.
2. Kovaüledékek. Szervetlen és szerves eredetűek egyaránt lehetnek, elkülönítésük nem mindig egyértelmű: vegyi mállással kovakolloid csapódhat ki, utóvulkáni gejzírtevékenység során szerves eredetű vázelemek (Diatomacea, Radiolaria, stb.) kovaanyaga halmozódhat fel. Utóbbi folyamat kapcsolódhat a hidrotermás fázis záró ciklusához. Jellemző kovakőzetek: gejzirit, jáspilit, porcelánit, diatomaföld, radiolarit, lidit, tűzkő. Fontosabb előfordulások: A) Sümeg, Eplény, Lókút, Sirok, stb.: mezozoikumi üledékekben, rétegtani szintekhez kötötten biogén-vegyi kiválások (tűzkő, radiolarit); Szurdokpüspöki, Gyöngyöstarján, Erdőbénye, limnoopalit kiválások kovaföldben: kvarc- és opálváltozatok. C) Bród (Brod), Nagyábránka (Lokity), kovaföldben: goethit, opál, sziderit. D) Erdőfüle (Filia), limnoopalit kiválások kovaföldben: opál.
3. Foszfátos üledékek. Mechanikai üledékként a mállásnak ellenálló monacit képezhet torlatokat. Ide tartozik az ún. csontbreccsa („bone-bed”) is, amely gerinces élőlények vázelemeinek mechanikai dúsulása. Összefüggő telepet, réteget alkothat, gyakran barlangokban is előfordul. A guanó barlanglakó állatok, illetve tengeri szirteken élő madarak csontjából és ürülékéből képződik. Ásványai: apatitásványok, taranakit, brushit. Vegyi (és részben biogén) üledékként a mindenütt jelen levő, oldható apatit baktériumok, kagylók, halak közreműködésével felhalmozódhat, s zömmel apatitásványok formájában kicsapódhat. Mocsári környezetben a redukáló hatás miatt a foszfor vivianitként válik ki, sekélytengerben pedig mint vegyi üledék vinianit, rockbridgeit és whewellit formájában jelenik meg. A foszfor legjellemzőbb dúsulása azonban meszes, karbonátos üledékek környezetében megy végbe, amikor a karbonátok kiválása szünetel. Jellemző ásványai: apatitásványok, brushit, monetit. Gyakran glaukonit kíséri. Fontosabb előfordulások: A) Nekézseny, Dédestapolcsány, paleozoikumi agyagpalában és törmelékében: beraunit, kakoxén, koninchit, kingit, wavellit. Ez a fajokban leggazdagabb üledékes eredetű foszfátos ásványtársulás a Kárpát-medencében. Pécsely, triász dolomitban foszfatitos rétegek: apatit, brushit, fluorit, glaukonit. Úrkút, a mangántelepben foszforit-gumók: karbonát-hidroxilapatit. B) Párnica, liász üledékekben foszfatit-konkréciók: karbonátapatit; Szucsányváralja (Podhradie), liász üledékekben foszfatit-konkréciók: apatit. D) Aranyosronk (Runc): karbonátos üledékekben foszfatit-konkréciók: apatit.
Barlangok ásványegyüttesei (alacsony hőmérsékletű oldatokból kivált karbonátok, guanó felszíni átalakulása révén keletkezett foszfátásványok, valamint csontbreccsa). A) Dorog, Tokod: aragonit, gipsz, kalcit. Hévizes oldatokból pompás tűs-sugaras aragonit-kristálycsoportok, mázsás gipsz-képződmények váltak ki. Parasznya (Kőlyuk-barlang), guanóban: gipsz, taranakit; Aggtelek (Baradla-bg.): kalcit, guanóban: apatit, brushit, monetit, taranakit; Tornaszentandrás (Esztramos-hegy), csontbreccsa: karbonát-hidroxilapatit. B) Domica-barlang, guanóban: brushit, gipsz, kalcit, apatit; Martonháza (Ochtiná), világhírű aragonit-képződmények: aragonit, goethit, kalcit; Gombaszögi-barlang (Gombašecka Jaskyňa): aragonit, kalcit. D) Óradna (Rodna): aragonit; Bihar-hegységi barlangok: aragonit, csontbreccsa, kalcit; Csoklovina (Cioclovina): gipsz, ardealit, brushit. A Csoklovinai-barlang az ardealit típuslelőhelye.
4. Vasas üledékek. Egyes geokémiai sajátságaiban a vas az alumíniumhoz hasonlít. Mindkettő jól oldódik savas közegben, lúgos és oxigéndús környezetben pedig kicsapódik. Az oldott vasionok a szállítódás során több esetben is kicsapódhatnak: mészben gazdag területeken a kalciumot helyettesíthetik (sziderit, ankerit), s az oldat szén-dioxid-tartalmának csökkenésével is kiválhatnak (sziderit). Az ásványokban reduktív környezetben kétértékű vasként (Fe++), oxidatív környezetben háromértékű formában (Fe+++) kötődnek. A kiválást elősegíthetik egyes szerves életfunkciók, valamint a bepárlódás is. Mechanikai üledékként a vasérc hegylábi törmelékben, vagy magnetit-homokként torlatos formában is dúsulhat. Vegyi-biológiai folyamatok révén üledékgyűjtőkben a következő formákban válhat ki: tavakban „fehér vasércként” (sziderit), társásványai a pirit és a vas-kloritok (chamosit); szenes üledékekben, széntelepeken szideritként („szénvaskő”, „pelosziderit”), pirittel, markazittal; mocsarakban pangóvizekben növényeket kérgező kiválásként („gyepvasérc”), goethittel, vivianittal, jarosittal; szárazföldi környezetben elsődleges érctelepek felszínén oxidációs „vaskalapként” (goethit), sivatagi éghajlaton „sivatagi mázként” (goethit), laterites ércként (goethit, hematit, magnetit); tengerekben leggyakrabban sekélytengeri eredetű oolitos vasércként (ún. minette-, clinton-, wabana-érc). Jellemző ásványai: hematit, magnetit, chamosit. Tengeralatti vulkanizmus során üledékes-exhalációs érctípusa jöhet létre. Fontosabb kárpát-medencei előfordulásai:
Szulfidos vasércek. A) Keszthely, Rezi, Lesencetomaj, Balf, triász mészkő töbreiben és pannon homokban: markazit, pirit.
Szulfátos vasfeldúsulások. A) Irota, Gadna, pliocén homokkőben kötőanyagként: jarosit.
Karbonátos vasércek. A) Pécs, Komló, peloszideritben: chamosit, pirit, sziderit.
Kovás vasércek. A) Szokolya, Mád, Regéc, felszínre jutott utóvulkáni oldatokból kicsapódva: goethit, kvarc, opál. D) Lövéte (Lueta), konglomerátumban és piroklasztitban lencsék: goethit, kvarc, sziderit.
Gyepvasércek. A) Somogyszob, Lábod, Bagamér, Létavértes, gyepvasércben: goethit, vivianit. D) Érmihályfalva (Valea lui Mihai), gyepvasércben: goethit, vivianit; Csíkdánfalva (Dăneşti), Csíkmadaras (Mădăraş), mocsárércben: goethit.
Oxidos vasércek. A) Nekézseny, Szendrőlád, vasgazdag paleozoikumi üledékek mállási maradéka: goethit, hematit, manganit; Zengővárkony, kréta üledék és vulkanit határán biogén eredettel: goethit. B) Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš), Háromrevuca (Liptovské Revúce), mezozoikumi üledékekben oolitos vastelepek: chamosit, goethit, hematit, pirit, sziderit.
Opál – Erdőbénye, HOM
5. Mangános üledékek. Az üledékes geofázisban elsősorban az oxidációs viszonyok változása szabja meg a mangán oldódását vagy kicsapódását. Üledékes környezetben könnyen alkothat telepeket, illetve dúsulásokat. Típusai: szárazföldi mangándúsulások (alárendelt bekéregzésekkel), ásványai: piroluzit, „manganomelán”, „wad”; tavi mangános képződmények (életjelenségekként); tengeri dúsulások: sekélytengerben oolitos oxidos ércként piroluzit, „manganomelán”, mélyebben rodokrozit, agyagásványok. Tengeralatti exhalációkból, mélytengeri kékiszapban – ún. mangángumókként (ásványaik: piroluzit, „manganomelán”, ramsdellit, todorokit, stb.) – ma is képződik. Fontosabb előfordulások: A) Eplény, liász mészkőben: kalcit, kriptomelán, kvarc, manganit, piroluzit, rodokrozit; Úrkút, liász mészkőben: apatit, goethit, kalcit, kriptomelán, kvarc, manganit, piroluzit, ramsdellit, rodokrozit, szeladonit; Lábatlan, liász mészkőben: manganit, „manganomelán”. B) Pozsonyalmás (Jablonové), mezozoikumi üledékekben: kalcit, „manganomelán”, piroluzit; Lednicróna (Lednické Rovne), mezozoikumi üledékekben: kalcit, „manganomelán”, piroluzit, vernadit; Stomfa (Stupava), mezozoikumi üledékekben: manganit, kalcit, „manganomelán”, pirit, piroluzit; Mihálytelek (Michalová), paleogén üledékekben: mangán-kalcit „manganomelán”, montmorillonit, rodokrozit, vernadit. D) Menyháza (Moneasa), triász mészkő és dolomit töbreiben: goethit, hematit, piroluzit, manganit, „manganomelán”. Menyházán 1–2 cm-es pompás pirit pentagondodekaéderek utáni goethit pszeudomorfózák (álalakok) találhatók.
6. Üledékes urántelepek ásványegyüttesei. A) Nagyvisnyó, Szilvásvárad, perm üledékekben urán-polimetallikus indikáció: akantit, autunit, brannerit, fakóérc, galenit, jarosit, kasolit, molibdenit, pirit, rutil, szfalerit, uraninit, uranofán; Kővágószőlős, Bakonya, perm üledékekben urán-ércesedés: barit, bornit, brannerit, coffinit, covellin, króm- és vanádiumtartalmú illit, dolomit, fakóérc, galenit, gipsz, kalcit, kalkopirit, kobaltin, kvarc, liebigit, markazit, nikkelin, pirit, pirrhotin, uraninit, uranopílit, zippeit. B) Teplicska (Liptovská Teplička), perm üledékekben urán-ólom-réz-ércesedés: arzenopirit, coffinit, galenit, kalkopirit, szfalerit, uraninit; Vichodna (Východná), perm üledékekben urán-réz-ércesedés: arany, autunit, azurit, bornit, covellin, hematit, kalkopirit, kalkozin, kobaltin, malachit, pirit, tetraedrit, torbernit, uraninit; Szelec (Selec), perm üledékekben urán-réz-ércesedés: arzenopirit, brannerit, dolomit, galenit, kalkopirit, kvarc, molibdenit, kvarc, rutil, uraninit, torbernit; Novoveská Huta, perm és triász üledékben uránércesedés; autunit, ilmenit, kalkopirit, magnetit, molibdenit, montroseit, pirit, szfalerit, tennantit, torbernit, tujamunit, uraninit; Erzsébetfalva (Kravany), flisben urán-ólom-réz-ércesedés: arzenopirit, autunit, coffinit, galenit, kalkopirit, szfalerit.
7. Üledékes kőzetekhez kötődő, bizonytalan eredetű szulfidos előfordulások ásványtársulásai. A) Pécs-Magyarürög, perm-triász határon: azurit, malachit; Pécs, Kozári vadászház, triász mészkőben: azurit, kalcit, konikalkit, malachit, olivenit, tennantit; Balatonfüred, triász dolomitban hintésként: azurit, fakóérc, galenit, kalkopirit, malachit, szfalerit; Litér, Sóly, triász üledékekben hintetten: cerusszit, galenit. B) Ladamóc (Ladmovce), paleozoikumi üledékekben barit-kvarc- kalkopirit telepek: azurit, barit, dolomit, galenit, kalkopirit, kvarc, malachit, millerit; Novoveská Huta, perm és triász üledékekben dolomit-kvarc-szulfidos ércesedés: aragonit, barit, bornit, dolomit, enargit, eritrin, gipsz, hematit, kalkopirit, kuprit, kvarc, malachit, pirit, réz, sziderit, tennantit, turmalin; Zsére (Žirany), mezozoikumi üledékek kvarcereiben: cinnabarit, hematit, kvarc, lazulit; Nyitra (Ňitra), mezozoikumi üledékekben: barit, cinnabarit, hematit, kalcit, kvarc, lazulit; Szentiván (Liptovský Ján), flisben sziderites-szulfidos telepek: ankerit, azurit, barit, bornit, hematit, kalkopirit, malachit, sziderit, tetraedrit.
8. Sótelepek (evaporitok). A hidroszférára bepárlódott termékei. Az alkáli és alkáliföldfémek (Na, K, Ca, Mg) dúsulása különféle anionos kötésekben (SO4, CO3, Cl, J, Br, F, BO3, NO3). A kristályosodást leginkább befolyásoló tényezők az ionoldhatóság, az iontöménység és a klimatikus viszonyok.
Tengeri sókőzetek ásványegyüttesei. A kicsapódás száraz éghajlaton, lefűződött tengeröblökben történik, ha a szárazföld felől nincs oldalutánpótlás. A kiválás a legkevésbé oldható ásványok – kalcit, (limonit), gipsz, halit(kősó) – kristályosodásával kezdődik, majd a fedősók (thénardit, langbeinit, kainit, carnallit, szilvin, kieserit) kiválásával zárul. Fontosabb előfordulások: A) Perkupa, Alsótelekes, perm üledékekben: anhidrit, epsomit, gipsz, glauberit, halit, hematit, kén; Pécs, Turony, perm üledékekben: anhidrit, gipsz, mirabilit; Zsámbék, miocén üledékekben: anhidrit, cölesztin, gipsz, kén. B) Szepessümeg (Smižany), perm üledékekben: anhidrit, gipsz, halit, magnezit, szilvin; Bozók (Bzovík), eocén-miocén evaporitos összlet: anhidrit, cölesztin, dolomit, gipsz, kalcit; Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov), neogén üledékekben: anhidrit, gipsz, halit; Kolcsmező (Dlhé Klčovo), neogén evaporit; anhidrit, gipsz, halit; Harkács (Gemerská Ves), neogén evaporit: anhidrit, dolomit, gipsz, hematit, magnezit; Kecerpeklény (Kecerovce), neogén evaporit: anhidrit gipsze, sziderit; Eperjes-Sóvár (Prešov-Solivar), miocén üledékekben: anhidrit, gipsz, halit; Izbugya (Zbudza), miocén üledékekben: anhidrit, gipsz, halit. D) Máramarosi kősótelepek: Aknasugatag (Ocna Şugatag), Aknaszlatina (Szolotvina), Rónaszék (Coştiui), miocén üledékekben sótömzsök: gipsz, halit. Erdélyi kősótelepek, diapírképződmények miocén üledékekben: Parajd (Praid), Désakna (Ocna Dejului), Marosújvár (Ocna Mureşului), Szováta (Sovata), Torda (Turda): anhidrit, gipsz, halit. A legtöbb sótelepben előfordulnak az 5–15 cm-es színtelen, víztiszta halit-hexaéderek. Erdélyi gipsztelepek: Egeres (Aghireşu), Koppánd (Copăceni), Kolozsvár (Cluj-Napoca), Zsobok (Jebucu), Jegenye (Leghia), Magyargorbó (Gîrbau), Sztána (Stana), Zsibó (Jibou), Mészkő (Cheia), Torda (Turda), Szind (Sănduleşti), eocén és miocén agyagban, márgában: anhidrit, barit, cölesztin, gipsz, kén. Esetenként mázsás, aprószemcsés, hófehér alabástrom-tömegek, illetve néhány lelőhelyen 2–4 mm-es, halványkék, oszlopos cölesztin-kristályok is találhatók.
Szárazföldi sókőzetek ásványegyüttesei. Időszakos bepárlódás eredményei. Jellemző ásványaik: mirabilit, nátron, glauberit, borax, nitratin, trona, halit. Fontosabb előfordulások: A) Kiskunság, Hortobágy, kiválások szikes talajon: dolomit, gipsz, halit, trona. D) Magyarkályán (Căianu), talajon kivirágzás: mirabilit; Torda (Turda): nátronkivirágzás szikes talajon; Mocs (Mociu), Kolozsgyula (Giula): halit, mirablit kivirágzás szikes talajon; Dálnok (Dalnic), talaj felszínén: alunogén, kalinit.
Wurtzit – Gyöngyösoroszi, HOM
Jelenkori természetes és mesterséges források kiválásainak ásványai. Langyos, illetve meleg vízből (természetes forrásokból, vagy mélyfúrással megcsapolt rétegvizekből) történő ásványkiválások. A) Budapest-Őrmező: gipsz, mirabilit; Recsk, mélyszint: aragonit, blödit, brochantit, eriokalkit, halit, kalcit, nesquehonit, northupit, szideronátrit, thénardit; Egerszalók: aragonit, kalcit; Mátraderecske: aragonit, kalcit. D) Korond (Corund), „forráskő”-képződés: aragonit, kalcit, markazit; Kovászna-Vajnafalva (Covasna), arzén- és karbonáttartalmú kiválások: aragonit, auripigment, kalcit, kén, realgár; Herkulesfürdő (Băile Herculane), forrásvízből: gipsz, kén; Tusnádfürdő (Băile Tusnad), andezit repedéseiben ásványvizekből kiválva: kén, markazit, sziderit; Nagyajta (Aita Mare), andezit repedéseiben kivirágzás: kén; Torja (Turia) ásványvizekből kiválva: mirabilit.
