Utóélete
Utóélete
Janus Pannonius nemcsak Pannóniának – vagyis Magyarországnak és Szlavóniának – , hanem az egész közép-európai Duna-tájnak első híres humanista költője volt. A 16. század elején, amikor a nemzeti–nemzetiségi öntudat még ismeretlen fogalom volt, a németek is első humanista költőjüknek tartották.
Művei gyűjteményes kiadásának gondolatával csak Mátyás halála után kezdtek el komolyabban foglalkozni Magyarországon; 1512-től kezdve a 16. században kötetei sora látott napvilágot, s Európa-szerte nagyra becsülték (pl. Erasmus), olvasták. Az irodalmak nemzetivé válásával alakja kissé elhomályosult, de foglalkoztak vele, s 1784-ben összes művét is kiadták. A nacionalista mozgalmak megjelenése nem kedvezett népszerűségének, személyét nemzeti vetélkedésre is felhasználták. A 20. században a „latin világosság”, a fasizmus és a barbárság elleni tiltakozás, a béke szimbólumává vált. Ekkor kezdődött magyar nyelvű reneszánsza. A Pécsett alakult Janus Pannonius Társaság (1931-től) vállalta magára leginkább kultusza ápolását, bevonva munkájába országos hírű költőket, írókat, tudósokat és műfordítókat is. Halálának 500. évfordulóján, egyenetlen színvonalon és tartalmi hűséggel, az összes verse megjelent magyarul. Válogatott verseit több európai nyelvre lefordították. Pécsett fiktív szobrot állítottak a költőnek, mert – bár barátja, Galeotto Marzio társaságában Mantegna megörökítette, hiteles képmása nem maradt ránk.
Mátyás megválasztása Magyarország királyává
Hogy Magyarország trónján megpillantja a holló
Mátyást, örvend, s így károg az ősi madár:
Én, akit atyjának lobogóin vittek a harcba,
Átadnám örömest már a helyem, s ha talán
Én lehetek Mátyás zászlója s címere éke,
Több lesz mindennél és becsesebb ez a kegy.
Hogy Magyarország trónján megpillantja a holló
Mátyást, örvend, s így károg az ősi madár:
Én, akit atyjának lobogóin vittek a harcba,
Átadnám örömest már a helyem, s ha talán
Én lehetek Mátyás zászlója s címere éke,
Több lesz mindennél és becsesebb ez a kegy.
| 1458 |
Itáliai és magyar vélemények Janusról
„nemzetségét tekintve pannóniai, szokásaiban itáliai, tudása csodálni való, sőt bámulatra méltó”
„kiválóságával akár egyedül is az egész Pannóniáról le tudja törölni a barbár nevet”
*
„Drága és jeles tudós ember vala ez a Pannonius János, kinek mása ő előtte nem vólt Magyar országba, kiváltképpen az versek szörzésbe. Jeles deák és görög vala.”
„nemzetségét tekintve pannóniai, szokásaiban itáliai, tudása csodálni való, sőt bámulatra méltó”
| (Guarino Veronese, 1453) |
„kiválóságával akár egyedül is az egész Pannóniáról le tudja törölni a barbár nevet”
| (Giovanni Battista Guarini, 1467) |
*
„Drága és jeles tudós ember vala ez a Pannonius János, kinek mása ő előtte nem vólt Magyar országba, kiváltképpen az versek szörzésbe. Jeles deák és görög vala.”
| (Heltai Gáspár, 1575) |
Zsámboki János gyűjteményes kiadása
Hunyadi Mátyás
