Ifjúkora, pályakezdése
Ifjúkora, pályakezdése
Kemény Zsigmond 1814-ben született Erdély egyik legnagyobb hagyományú, de elszegényedett arisztokrata családjában. Kivételezettnek látszó helyzete ellenére gyermek- és ifjú korában igen sok gazdasági, társadalmi és magánéleti viszontagságot és nélkülözést kellett elszenvednie. Kiváló iskolai felkészültség birtokában lépett ki a közéletbe, s már nagyon korán megtapasztalta az erdélyi és magyar politikai életnek mind érdekességeit, kötelezettségeit, mind sajátos nemzeti/nemzetiségi és erkölcsi problémáit. Wesselényi Miklós mellett még Erdélyben ismerkedik meg a politika gyakorlatával, majd Pesten mind újságíróként (a centralisták kezében lévő Pesti Hírlap munkatársaként), mind országgyűlési követként is aktivizálja magát. Komoly filozófiai és orvostudományi tanulmányokat is folytat (az utóbbiakat a bécsi egyetemen), politikai cikkei mellett röpirattal is részt vesz kora vitáiban (Korteskedés és ellenszerei, 1843); s ellenzéki társainak általános liberális tájékozódásával szemben a liberalizmusnak egy sajátos, a pozitivizmussal és a konzervativizmussal vegyített változatát képviselte.
Már kora ifjúságában kísérletezett a regényírással, ám filozofikus alkatából és széles körű irodalmi és bölcseleti tájékozódásából következően ő nem a kalandos, cselekményes történetmondáson keresztül próbálta lényeges mondanivalóját közzétenni, mint pl. e kor divatos írója, Jósika Miklós tette, hanem a történetmondásnak, a regény formájának generális megújítását is megcélozta. Első próbálkozásai, pl. a töredékben maradt Izabella királyné és a remete (1838), valamint az 1847-ben megjelent hatalmas terjedelmű, a 16. századvégi erdélyi történelem zűrzavaraiból témát választó Gyulai Pál mind a teljes világot (történelmet, intrikát, erkölcsi dilemmákat, lélektani különösségeket, a szabadsággal és determináltsággal összefüggő nagy kérdéseket) felölelő szubjektív önkifejezés határtalan lehetőségeit próbálják kutatni, s mindeközben túllépnek a regényforma lineáris elbeszélésstratégiáján is: a Gyulai Pálban pl. szinte rendszertelenül váltakoznak és keverednek az elbeszélés, a dramatizált jelenetezés, a beiktatott idegen szövegek, az elbeszélői magyarázat írói fogásai.
Kemény Zsigmond:
Élet és Irodalom
Részlet 1852
...ha a regényírónak joga van egy hosszas munkában igen kevés mesét adni, és a bonyolítás általi érdeket, mihelyt céljához tartozik, mellőzheti, akkor viszont legalább annyit kívánhatunk tőle, hogy a mese helyett valódi életet, mely csendes menetével is tud vonzani, a bonyolítás helyett pedig mindig mozgó és fejlődő érzéseket, indulatokat, szenvedélyeket és tetteket láthassunk; szóval a hűn rajzolt emberi természetet, mely a viszonyok érintései által rendre az erénytől lehajlik a bűnig, vagy a bűntől felemelkedik az erényhez. Ezen út, mely az égtől az alvilágig vonul, s melyen a lelkek járnak a sorstól és akarattól mozgatva, éppen e kettős hatás költőileg megrendítő természeténél fogva oly érdekes, hogy szeretni fogjuk a regényt...
Élet és Irodalom
Részlet 1852
...ha a regényírónak joga van egy hosszas munkában igen kevés mesét adni, és a bonyolítás általi érdeket, mihelyt céljához tartozik, mellőzheti, akkor viszont legalább annyit kívánhatunk tőle, hogy a mese helyett valódi életet, mely csendes menetével is tud vonzani, a bonyolítás helyett pedig mindig mozgó és fejlődő érzéseket, indulatokat, szenvedélyeket és tetteket láthassunk; szóval a hűn rajzolt emberi természetet, mely a viszonyok érintései által rendre az erénytől lehajlik a bűnig, vagy a bűntől felemelkedik az erényhez. Ezen út, mely az égtől az alvilágig vonul, s melyen a lelkek járnak a sorstól és akarattól mozgatva, éppen e kettős hatás költőileg megrendítő természeténél fogva oly érdekes, hogy szeretni fogjuk a regényt...
Kemény Zsigmond
Forradalom után
Részlet 1850
E sorok írója nem minden kornak embere.
Miért ne vallaná meg? ő nem szereti vagy nem bírja minden viszonyokban magát föllelni.
Némely érdekek, némely remények tartalma előtte titkos irat.
Betűit nem ösmeri.
Értelmét nem magyarázhatja meg.
Szépségei által el nem ragadtathatik.
A múlt forradalom alatt is ő kettőt nem tudott elhinni, t. i.
hogy a győzedelem esetén mint független ország fennállhassunk, – s
hogy megengedhesse Európa e győzedelmet.
A nép apostolai épen e kettőt találták legkönnyebbnek.
A harc folyt.
Az eredményeket ösmerjük...
Forradalom után
Részlet 1850
E sorok írója nem minden kornak embere.
Miért ne vallaná meg? ő nem szereti vagy nem bírja minden viszonyokban magát föllelni.
Némely érdekek, némely remények tartalma előtte titkos irat.
Betűit nem ösmeri.
Értelmét nem magyarázhatja meg.
Szépségei által el nem ragadtathatik.
A múlt forradalom alatt is ő kettőt nem tudott elhinni, t. i.
hogy a győzedelem esetén mint független ország fennállhassunk, – s
hogy megengedhesse Európa e győzedelmet.
A nép apostolai épen e kettőt találták legkönnyebbnek.
A harc folyt.
Az eredményeket ösmerjük...
