Írószervezetek
Írószervezetek
A Magyar Írószövetség mellett több olyan szervezet is tevékenykedik, amely az írótársadalom szakmai életét gondozza. Így a Magyar PEN Club, amely 1926 óta működik, mint a nemzetközi PEN tagszervezete. A Catherine Amy Dawson Scott angol írónő kezdeményezésére 1921-ben alapított írószervezet nevét a Poets, Essayists, Novelists (azaz költők, esszéírók, regényírók) nevek kezdőbetűiből alkották, s a nemzetközi egyesület az első világháború után szellemi tekintetben is széttagolt Európa írástudóit kívánta egyesíteni. Nagy szerepet játszott a magyar irodalom nemzetközi kapcsolatainak megalapozásában is.
A magyar szervezet első elnöke Rákosi Jenő volt, majd Kosztolányi Dezső következett. A második világháború után Heltai Jenő, Bölöni György, Sőtér István, Boldizsár Iván, Vas István, majd 1994-től Hubay Miklós töltötték be az elnöki tisztet. A Magyar PEN Club ma is szorgalmasan ápolja irodalmunk külső kapcsolatait, fontos szerepet játszik a nemzetközi szervezet életében is, amelynek a kilencvenes évek elején Konrád György volt az elnöke. Rendszeresen szervez nemzetközi írótalálkozókat, minden ősszel megrendezi a közép-európai írók konferenciáját, ennek mára komoly tekintélye van. A Magyar PEN Club szorosan együttműködik a Romániai Magyar PEN Clubbal, ennek Gálfalvi Zsolt az elnöke.
Kormos István-est az Írószövetségben. Bevezetőt mond Fodor András, mellette Lator László (jobbra)
A fiatalabb korosztályok íróit tömöríti a József Attila Kör (JAK) Irodalmi Egyesület, amely a Magyar Írószövetséggel szoros együttműködésben dolgozik. Előzményei a Fiatal Írók Munkaközössége, majd a Fiatal Írók József Attila Köre. A Kör tagjai általában a modernebb irodalmi irányzatokat képviselik, minden nyáron Tatán rendeznek írói találkozót, és szerkesztésükben jelenik meg a JAK füzetsorozata, amelynek mára több mint nyolcvan kötete látott napvilágot. A Kör elnöke Károlyi Csaba.
A nyolcvanas évek végén jött létre az Írók Szakszervezete. Ez a testület mindenekelőtt az írótársadalom szociális érdekeinek védelméről kíván gondoskodni. Első elnöke Göncz Árpád volt, jelenlegi elnöke Fodor András, titkára Mezey Katalin. Az írószakszervezet működteti a mai magyar irodalom megjelentetésével foglalkozó Széphalom Könyvkiadót, és az Írók Alapítványát, amely a könyvkiadást támogatja; ennek jelenleg Kiss Gy. Csaba az elnöke.
A Tokaji Írótábor Egyesület az 1971-ben létrejött tokaji írótábor-mozgalom fenntartását, a minden nyáron megrendezett találkozó megszervezését tartja feladatának. Elnöke Pomogáts Béla. A tokaji írótábor az egyetemes magyar irodalom találkozóinak színhelye, ahol a kortárs magyar kultúra kérdéseit vitatják meg.
A Magyar Írók Egyesülete (korábbi nevén Magyar Írókamara) és a Független Magyar Írók Szövetsége az 1989-es rendszerváltozás után jött létre az irodalmi élet pluralista átalakulásának előmozdítására. Az előbbinek Gyurkovics Tibor, az utóbbinak Hernádi Gyula az elnöke. Az Írókamara Lyukasóra címmel jelentet meg folyóiratot. 1996 januárjában mindkét szervezet együttműködési megállapodást kötött a Magyar Írószövetséggel.
Ugyancsak újabb szervezet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, amely a Magyar Tudományos Akadémia keretében gyűjti össze a magyar kulturális élet kiváló alkotó egyéniségeit: írókat, képzőművészeket, zenészeket, filmrendezőket. Ez a szervezet azt az 1945 után megszakított hagyományt újította fel, amely szerint a Magyar Tudományos Akadémiának nemcsak a tudományos, hanem a művészeti élet kiválóságait is integrálnia kell, elnöke Jancsó Miklós. Hasonló elképzelések nyomán szerveződött meg a Magyar Művészeti Akadémia is, elnöke Makovecz Imre.
Az írótársadalom érdekeinek védelme és az írók anyagi támogatása jelöli meg a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának tevékenységét. Ennek a szervezetnek az elődszervezete a Magyar Népköztársaság (illetve Köztársaság) Irodalmi Alapja. A szervezet írói nyugdíjakkal (nyugdíjtámogatásokkal) segíti az idős írókat, szociális segélyeket ad, és írói alkotóházakat tart fenn, mindenekelőtt a népszerű szigligeti alkotóházat. Az Irodalmi Tagozatnak Füzy László az elnöke.
Az irodalmi életnek igen sok informális műhelye is van, általában az irodalmi könyvkiadók és az irodalmi folyóiratok körül. Leginkább ezekben a műhelyekben jelennek meg az irodalmi áramlatok és mozgalmak. Ilyen irányzatszervező folyóirat az általában „urbánus” szemléletet képviselő Holmi, 2000, Liget, Kritika és Élet és Irodalom, a „népi” irányzatot reprezentáló Hitel, az avantgárd törekvéseket támogató Magyar Műhely, az általában baloldali hagyományokat követő Tekintet, vagy a katolikus szellemiséget hordozó Vigília és Pannonhalmi Szemle, a református Confessio, az evangélikus Credo, valamint a zsidó kulturális hagyományokat gondozó Múlt és Jövő, illetve Szombat. A fiatal írónemzedék törekvéseit mutatja be a Nappali Ház, a Törökfürdő és a Polisz. A magyar irodalom műhelye a Szivárvány c. folyóirat.
Igen jelentős műhelyszervező munkát végeznek a vidéki folyóiratok is: a pécsi Jelenkor, a debreceni Alföld, a szegedi Tiszatáj, a kecskeméti Forrás, a szombathelyi Életünk, a tatabányai Új Forrás, a győri Műhely, a székesfehérvári Árgus, a veszprémi Új Horizont, a kaposvári Somogy, a szekszárdi Új Dunatáj, a miskolci Új Holnap és a hatvani Délsziget.
A könyvkiadók közül különösen a Balassi, a Pesti Szalon, a Századvég-Osiris, a Magvető, a Kortárs, az Orpheus, a Püski kiadónak van irányzatszervező szerepe.
