A keresztény névadás kezdetei
A keresztény névadás kezdetei
Az egyházi eredetű keresztnevek a kereszténység fölvétele után kezdtek fokozatosan elterjedni. Egy darabig a keresztségben kapott név mellett élhetett az ősi, pogány eredetű is: Barbara alio nomine Bonch ’Borbála, akit más néven Boncsnak neveznek’. Mások pogány nevüket elhagyták. Tudjuk, hogy Szent István eredeti neve Vojk volt. Voltak olyanok is, akik a kereszténységben kapott nevet nem használták. I. Géza királyunk Magnus keresztnevét nem is nagyon ismerjük. A 13. század végétől a pogány nevek száma megfogyott, mivel az 1279-ben Budán tartott zsinat kimondta, hogy nevet csak pap adhat. A papok pedig ragaszkodtak a szentek neveihez, amelyeket a különböző martirológiumok soroltak föl. Ezek eleinte helyettesítették a naptárakat, majd számos naptár is készült, s ezek magyarországi elterjedése rohamos volt.
M. S. mester képe Erzsébet és Mária találkozásáról
A martirológiumok és naptárak alapján sok olyan nevet adtak a magyar újszülötteknek, amelyek ma már nem használatosak: Abareus, Aburian, Acentus, Amocel, Anianus, Atmarius, Asarius, Basilius, Bestertus, Brictius, Eliseus, Eustachius, Gocholinus, Gottfredus, Himonus, Kolondus, Lodogarius, Lodomerus, Monachius, Olibrius, Penteleus, Ragnaldul, Redemptus, Saturnius, Seraphinus, Smaragdus, Vetus, Vivianus, Zacheus, Zulupcus; Aglent, Ancilla, Benedicta, Dominica, Euphemia, Galatea, Hozsanna, Olimpias, Perslinna, Potentiana stb.
Természetesen akkor is voltak divatos nevek. A 11.–14. században a leggyakoribb férfinevek a következők: András, Benedek, Egyed, Éliás, Gergely, György, Hippolit, István, Izsák, Jakab, János, Karácsony, Kozma, László, Lőrinc, Lukács, Márkus, Márton, Máté, Mátyás, Mihály, Miklós, Orbán, Pál, Péter, Salamon, Sámson, Saul, Sebestyén, Simon, Tamás. A női nevek összegyűjtése majdnem teljesnek mondható, így a sorrend egyben a népszerűséget is mutatja: Erzsébet, Margit, Katalin, Anna, Ilona, Klára, Aglent, Ágnes, Kunigunda, Mária, Skolasztika, Irén, Ágota, Magdolna, Viola, Borbála, Izolda, Petronella, Dorottya, Cecília, Gertrud, Luca, Adél, Dominika, Rozina, Benedikta, Anasztázia, Judit stb.
A gyakoriságot elsősorban a névnek a martirológiumban vagy naptárban való előfordulása befolyásolta. Hatott azonban a névválasztásra a szentek élettörténete; templomok, szerzetesrendek, kolostorok, apátságok elnevezésében való szereplése, tiszteletének elterjedtsége. A katonaszentek (György, Márton, Mihály) népszerűsége érthető. A ciszterciták (bencések) a Benedek, a középkorban nálunk gyakori pálosok a Pál nevet terjesztették el. Különösen nagy hatással volt a névadásra a magyar szentek neve: István, Imre, László, Erzsébet. (Margit csak 1937-ben került be a martirológiumba, mégis gyakori név volt.)
Szent György története is nagy hatással volt a keresztnévválasztásra
