A családnevek fajai
A családnevek fajai
Családneveink nagy része az apa keresztnevéből alakult s latin nyelvű oklevélszövegekben jelent meg először: Simon filius Nicolai ’Miklós fia Simon’. A magyar nyelvben mindig elöl áll minden fajta jelző, ezért nálunk fordított a névsorrend az indoeurópai nyelvekéhez képest, s a családneveket ezért nevezhetjük vezetékneveknek is. A Pál fia, Péter fia típusú családnevek összetételekké válva adták a Pálfi, Apafi, Bánffy, Lackfi, Györffy alakokat. Sok családnév keletkezett a ’valakié’ jelentésű -a/-e/-i patronimikonból (birtokjel): Balassa Bálint, Lőrincze Lajos, Andrássy Gyula. Leggyakoribb volt az apai keresztnév teljes vagy becézett formában való használata minden utalás nélkül: Áchim András, Bálint Sándor, Egyed Antal, Gábor Áron; Bartók Béla, Berda József, Dobó István, Dózsa György stb.
A családnevek másik típusa helynevekből jött létre. A latin oklevelekben ezek de prepozícióval szerepeltek: Forcos de Bekes ’Békésről való Farkas’, magyarban -i melléknévképző felel meg ennek a formának. Szinte mindegyik helységnévből alakulhatott családnév: Ady Endre, Aggházy Károly, Bánki Donát, Bezerédj Imre, Bolyai Farkas, Csűry Bálint, Diószegi Sámuel stb. Legtöbbször a véletlenen múlt, hogy milyen betűvel (-i, -j vagy -y) jelölték az -i képzőt, a régebbi helyesírást mennyire őrizték meg az újabb névföljegyzők. Az kétségtelenül megállapítható, hogy Erdélyben gyakoribb volt az -i mint az -y. Puszta, -i képző nélküli helynevek is családnévvé válhattak: Bethlen Gábor, Bottyán János (Vak Bottyán). A helynévből eredő családnevek (a régi nemesi nevek és előnevek kivételével) mindig népmozgalmakra, átköltözésekre utalnak. Természetesen a falvak nevei csak közvetlen környékükön voltak ismertek, s az ilyenek gyakorisága kisebb népmozgást, vagy csupán exogámiát (más faluból való házasodási szokást) jelent. A távolabbi vidékről érkezettek csak város-, megye- vagy tájneveket kaphattak: Egri József, Hatvani István, Somogyi Gedeon, Alföldy Dezső, Erdélyi János, Felföldi Máté.
Valamely néphez, népcsoporthoz való tartozásból, hozzájuk való hasonlóságból is keletkezhettek családnevek: Bolgár Elek, Görög Demeter, Horvát István, Németh László, Oláh Miklós, Rácz Aladár, Székely Bertalan, Tóth Árpád, Török Bálint stb.
Igen nagy számban szerepelnek a családnevek között foglalkozások megnevezései: Beretvás Hugó, Borbély György, Bodnár Zsigmond, Bognár Ignác, Eötvös József, Fazekas Mihály, Juhász Gyula, Kerékgyártó Elemér, Szappanos István stb. Néha olyan mesterségnevekkel is találkozhatunk, amelyek magyarázatra szorulnak, mert vagy kihaltak, vagy megváltozott az elnevezésük: Bakó ’mészáros’ József, Csiszár ’fegyverkovács’ József, Gerencsér ’cserépfazék készítő’ Sebestyén, Varga ’lábbelikészítő’ Béla stb. Metonimikusan, jelképesen utalnak csak a foglalkozásra: Bárd ’mészáros’ Ferenc, Pais ’pajzsgyártó’ Dezső, Szekér ’fuvaros vagy szekérkészítő’ Alajos stb. Igen közel állnak a foglalkozásnevekhez a tisztségre, hivatalra utaló családnevek: Bíró Lajos, Deák Ferenc, Dékán József, Eskütt Lajos, Fónagy ’falunagy, elöljáró’ János, Vajda János. Ellenkező társadalmi helyzetre vonatkozik a Béres Ferenc, Bujdosó György, Jobbágy Károly, Rab Zsuzsa stb. családnév.
Sokszor külső vagy belső tulajdonság megnevezése vált családnévvé: Fejér Lipót, Fekete Gyula, Weöres Sándor, Barna Ignác, Ősz János, Bodor Antal, Fodor József, Göndör Ferenc, Csonka János; Dallos Miklós, Énekes István, Czudar Imre, Garázda Péter, Ravasz László stb. A tulajdonság megnevezése néha csak metaforikus: olyan a megnevezett, mint a...: Bárány Boldizsár, Farkas Ferenc, Holló Barnabás, Sass Károly, Szarka Sándor, Galamb József, Sólyom László; Gróf Béla, Herczegh Mihály, Király István, Cházár ’császár’ Andrea, Papp Károly, Eördög Kornél stb. Ugyanide tartozik a pars pro toto elnevezés is, amikor egy rész vagy részlet kiemelése nevezi meg az egészet, egy testrész az egész embert megjeleníti: Bajúsz Gáspár, Boncz ’comb’ Ferenc stb.
Elég sok azoknak a családneveknek a száma, amelyeknek az eredetét ma már nem tudjuk megadni, mert többféle ok is közrejátszhatott a kialakulásukkor: Arany János (foglalkozás ’aranymosó’ vagy ’aranyműves’ , gazdagság, jóság, szelídség stb.), Boross Mihály (lehet bortermelő, borkereskedő vagy borkedvelő), Gombocz Zoltán (kedvenc étel, termet, foglalkozás ’szakács’), Édes Gergely, Csók István, Forró Pál, Hajnal Antal, Harmath Artúr, Bakfark Bálint stb.
