Játék a rímekkel
Játék a rímekkel
A vers különleges szabályoknak alávetett, kötött előadásmód. A prózától a ritmus mellett főként a rím (a verssorok végének szabályos összecsengése) különbözteti meg. A költő általában szabályos szóalakokat használ rímelésre, a játszi rímferdítés viszont a nyelvi humornak sajátos eszköze. Ilyenek a kancsalrímek és a kínrímek.
A kancsalrímekre a mássalhangzók egyezése, és a magánhangzók eltérése jellemző: elém-álom, keres-káros, rétek-rátok stb.
A kecskerímek magyarázata Karinthytól származik: az első két sor utolsó két szava úgy rímel a második sor két utolsó szavára, hogy a két szó kezdőbetűje felcserélődik: kaján halász -haján kalász stb.
A kínrímek viszont – Hegedűs Géza értelmezésében – túlságosan is szabályosak, már-már szójátéknak számítanak: Márta másé – már Tamásé. Ki ne ismerné az alábbi sorokat:
Szemben a nagy teátrummal
Rendelt egy úr teát rummal.
De mire a tea kész lett,
Eltörött a teakészlet. Stb.
Rendelt egy úr teát rummal.
De mire a tea kész lett,
Eltörött a teakészlet. Stb.
A jelenség a hangalakok véletlen egybeesésén, a szavak furcsa (és tágabban értelmezett) azonosalakúságán alapul. Néhány példa Karinthy sajátos kínrímeiből. Helytelen ragozás folytán: Plutó e torzót márványból szoborta.../ Mint ferde torta és megint retorta.; De jó volna, de jó volna,/ Ha én kicsi fiú volna. Szóalak elferdítése révén: Sose írna, sohse írna, /Télen nyáron csilingelna. Alliterációs kínrímek alkotása: Nyersei nyőleg a Nyugatnál nyelentek nyeg. Alaki egyezés, jelentéstani összeférhetetlenség: Találkoztak a halál szolgája/És a halász Olgája./Összenéztek: Alászolgája.
A költői játékosságnak különösen nagy mestere volt Weöres Sándor. Puha, forró hangok című versében az egyes hangok hangulati értékére, „jelentés”-ére irányítja rá a figyelmet, s mintegy új nyelvet alkot:
Ange ambam ulanojje
balanga janegol
mo hitula e mante
u kuaháj imanau.
balanga janegol
mo hitula e mante
u kuaháj imanau.
Vagy furcsa nyelvtörő játék a Szajkó című költeménye:
tanárikari karika
papiripari paripa
karika tanárikara
paripa papiripara...
papiripari paripa
karika tanárikara
paripa papiripara...
Ismerünk groteszk humorú sírverseket is. Ilyenek pl. Lukácsy András gyűjteményéből az alábbiak: „Itt nyugszik Tóth Márta / A feleségem / Jó már neki / Hát még nékem” (Tolcsva). Vagy: „Itt nyugszik a tarhás Berda, / Isten veled sertésborda.”
Gyakoriak a költő-, írótársakat parodizáló alkotások is. Szalay Károly Juhász Ferenc-paródiájában így tűzi tollhegyre a költő jellegzetes címadását és szóalkotási módját:
„Szárnyas szarvas csikó szerelem-éneke négyhangra, bélhúron pengetve, sípcsonton rugdosva és altesten ütögetve a kedveshez”
Orgona-korallon zenélek, csillós bolygólárva, árván enyészek / Ostoros moszatok űzte, tengeri csikó-lélek, én, csak érted élek.
Szellemes, humoros nyelvi játékok könyve
Kubínyi László karikatúrája Pais Dezső nyelvészprofesszorról (1956)
