Nyelvváltozatok, köz- és irodalmi nyelv
Nyelvváltozatok, köz- és irodalmi nyelv
Minden nyelvben egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő alakulatok, úgynevezett nyelvváltozatok találhatók. A belső nyelvváltozatok összességét nemzeti nyelvnek nevezzük. A nemzeti nyelv fő típusa az írott és beszélt köznyelv, ismertebb nevén a köz- és irodalmi nyelv.
Az irodalmi nyelv nemcsak a szépirodalom nyelvét jelöli, hanem az egész nemzeti írásbeliségnek, a tudományos, publicisztikai stb. irodalomnak a kiművelt, igényes, egységes helyesírással szábályzott nyelvét is. Az irodalmi nyelv legművészibb, legárnyaltabb, stiláris értékű és hatású válfaja a szépirodalmi nyelv.
A nemzeti nyelv beszélt változata a köznyelv mint a területi szempontból nem tagolt, eszményi állapotában pedig közös és (viszonylag) egységes nyelvtípus. Általában a nyelvileg is igényes, iskolázott emberek használják. Tájak, szakmák és rétegek felett áll; ez az iskola, a közélet, a színpad, a rádió és a televízió, a társalgás stb. nyelve. Az újabb szakirodalomban standardnak (alapvető nyelvváltozatnak) is nevezik.
A nemzeti nyelv írott és beszélt formái ugyanazon típusnak az összetevői, mégis sok vonatkozásban különböznek egymástól. A beszélt nyelv ingadozásait, kevésbé szabályozott voltát az írott nyelv kötöttségei, stílusossága és rögzítettsége ellensúlyozza. A köznyelv egységesítőleg hat a nyelvjárásokra, de maga sem olyan egységes, mint az irodalmi nyelv.Vannak területi változatai, tájankénti eltérései, jellemzői. Ezen az alapon jön létre a regionális köznyelviség, a tájias köznyelv.
A köz- és irodalmi nyelv, azaz a fő típus mint a nemzeti műveltség hordozója és a nyelvhasználat egységének biztosítója fogja egybe a résztípusokat, tehát a vízszintes, a területi tagolódás szerinti nyelvjárásokat és a függőleges, a társadalmi tagolódás szerinti csoportnyelveket (a szaknyelveket, a hobbinyelveket, az argót) és a rétegnyelveket, az életkori nyelvváltozatokat. A felsoroltak mellett említésre méltó az egyéni nyelvhasználat (idiolektus) és a családi (familiáris) nyelvhasználat is.
Az egyes nyelvváltozatokat nehéz élesen elhatárolni, mert a kategóriák a nyelvhasználat gyakorlatában összefonódnak, keverednek egymással.
Az egyes nyelvváltozatokat nehéz élesen elhatárolni, mert a kategóriák a nyelvhasználat gyakorlatában összefonódnak, keverednek egymással.
Grétsy László virágábrája öt nyelvi réteget különböztet meg. A körök részbeni egymásbahelyezésével jelzi a rétegek szoros összetartozását, egymásra hatását
