A nemzetközi és magyar szemiotikatudomány
A nemzetközi és magyar szemiotikatudomány
Hjelmslev jelentésábrázolása
A bevezetőben említett akár ezredéves múlt ellenére is önálló, megszervezett tudományként a nemzetközi szemiotika az 1960-as évek végére bontakozik ki. Folyóirata, a Semiotica 1969-től jelenik meg, első világkongresszusa 1974-ben Milánóban volt.
A legrégibb magyar „szemiotikusok” még a honfoglalás előtt működtek, hiszen ma is alapfogalomként használt jel/jegy szavunk eredeti (finnugor) jelentése ‘nyom, lábnyom’, és nyilván ősi vadászkultúránk maradványa. Középkori (teológiai, filozófiai) szövegek magyar fordítói ezzel adják vissza a signum szó értelmét. Apáczai Csere János Magyar encyclopaedia c. műve (1653) már gondos, sokrétű szemiotikai terminológiát ad: magyarul! Bolyai János nem-matematikai kézirataiban voltaképpen egy kommunikációelméletként értelmezhető jelközlés-értelmezést mutat be. Az eperjesi Vandrák András (1807-1884) 1841-ben semiotika névvel említi ugyanezt. Filozófiánk, neveléstudományunk a múlt századtól máig elemzi a jelviszonyokat. Nálunk is a hatvanas évek vége óta van szervezett szemiotika. Folkloristák, nyelvészek, filozófusok, irodalomkutatók, művelődésszociológusok, pszichológusok kezdeményezték. Jelenleg a Magyar Szemiotikai Társaság fogja össze az ilyen érdeklődést. Kezdettől fogva eleven és sokrétű a magyar szemiotika kapcsolata a nemzetközi szakkörökkel. Külföldön legtöbbre a magyar kultúraszemiotikát értékelik. Sajnos, a kezdeményező első nemzedékből már sokan nem is élnek. A kultúrakutató Józsa Péter (1929-1979) és az irodalomtudós-logikus Kanyó Zoltán (1940-1985) életműve máig példaértékű.
Az étel is lehet jelkép. Anyagában, ízeiben, elkészítésmódjában, formájában egyaránt. A barokk kor kedveli az inventio (találmámy) jellegű, térformát utánzó pástétom- és tortaműveket. 1712. május 22-én Pozsonyban közszemlére is kitették azt a cukrászati remeket, amely III. Károly király koronázására készült.
Ezen a főasztalnál a béke temploma volt látható, mely nyolc, tömör cukorból készült oszlopon nyugodott. Négy diadalkapu nyílt a négy oldalán, mindegyik fölött két-két nimfa, akik babérkoszorút és pálmaágat nyújtogattak, a győzelmet és a békét jelképezve. Ballusztrád vette körül a templomot, rajta négy szobor, a négy birodalom címerpajzsával. (Római, spanyol, magyar, cseh.) Belül a magyar korona pihent egy diadalkocsin, dicsfénytől övezve. A kocsi elé öt pacsirta volt befogva, annak jeléül, hogy a korona a háborúk során ide-oda vetődött, míg végre az osztrák pacsirták visszahozták a jogos tulajdonosnak. (T. i. Alsó-Ausztria régi címerében öt pacsirta volt látható.) Temérdek latin és német jelige ékeskedett a cukorcsodákon. A korona alatt ez állott:
A magyar címer alatt:
A pacsirták alatt:
A harmadik építményben Szent István király ült trónján, két angyal hozta neki a koronát, a trón lépcsőjén a szerencse istennője állt, s a bőség-szarujából aranyat, ezüstöt, drágaköveket hullatott alá, a magyar királyság gazdagságát jelezve. A magyar rónák termését hat nimfa jelképezte, bőségszaruiból olaj, víz, bor, virág, gyümölcs és gabona ömlött.
A felírások között ez volt a legtalálóbb:
Bellorum damna reponam.
Ich will mit meinen Schätzen
Den Schad des Kriegs ersetzen.
(Pótolom a háborúk veszteségeit.
Kincseimmel pótolom majd
A háborúk veszteségeit.)
Ezen a főasztalnál a béke temploma volt látható, mely nyolc, tömör cukorból készült oszlopon nyugodott. Négy diadalkapu nyílt a négy oldalán, mindegyik fölött két-két nimfa, akik babérkoszorút és pálmaágat nyújtogattak, a győzelmet és a békét jelképezve. Ballusztrád vette körül a templomot, rajta négy szobor, a négy birodalom címerpajzsával. (Római, spanyol, magyar, cseh.) Belül a magyar korona pihent egy diadalkocsin, dicsfénytől övezve. A kocsi elé öt pacsirta volt befogva, annak jeléül, hogy a korona a háborúk során ide-oda vetődött, míg végre az osztrák pacsirták visszahozták a jogos tulajdonosnak. (T. i. Alsó-Ausztria régi címerében öt pacsirta volt látható.) Temérdek latin és német jelige ékeskedett a cukorcsodákon. A korona alatt ez állott:
| Toties agitata quiescit. | (Annyiszor űzetve megpihen. |
| Hin- und her fuhr, wies Meer, | Ide-oda vitték, tengeren át |
| Jetzt hat sein Port und stäten Ort. | Most révbe s a helyére ért.) |
A magyar címer alatt:
| In fulcrum pacis abundat, | (A béke ágyában áradón, |
| Soll der Fried im Frieden sitzen, | A békének békességben kell léteznie, |
| Müssen ihn die Waffen schützen. | A fegyvereknek kell őt megvédenie.) |
A pacsirták alatt:
| Hac quina remige felix! | (Arról, hogy miért nem evezel, szerencsét hozó! |
| Disz allein thut mir gelingen, | Egyedül ez sikerült nekem, |
| Dasz mich in die Höh’ las schwingen. | Hogy a magasba lendülhettem.) |
A harmadik építményben Szent István király ült trónján, két angyal hozta neki a koronát, a trón lépcsőjén a szerencse istennője állt, s a bőség-szarujából aranyat, ezüstöt, drágaköveket hullatott alá, a magyar királyság gazdagságát jelezve. A magyar rónák termését hat nimfa jelképezte, bőségszaruiból olaj, víz, bor, virág, gyümölcs és gabona ömlött.
A felírások között ez volt a legtalálóbb:
Bellorum damna reponam.
Ich will mit meinen Schätzen
Den Schad des Kriegs ersetzen.
(Pótolom a háborúk veszteségeit.
Kincseimmel pótolom majd
A háborúk veszteségeit.)
