Az összetett szavak jelentése
Az összetett szavak jelentése
Szóösszetételre mint nyelvi műveletre éppen a jelentés gazdagabbá tétele, tömörebb kifejezésmódja miatt van szükség. Az összetett szavak vagy többletet hordoznak alkotórészeinek jelentésösszegéhez képest, vagy egészen mást jelentenek, mint az elő- és utótagjaik külön-külön.
Feltétlenül többletet hordoznak, hiszen tartalmazzák a grammatikai-logikai viszonyt is, mely a tagokat egymáshoz köti. Vannak olyan szóalkotások, melyek csak csekély mértékben térnek el a kiinduló tagok összegétől; kisiskolás, ólomkatona. Mások, különösen a faj- és fajtanevek esetében csak látszólag nem tartalmaznak erős jelentéstöbbletet vagy -változást, ám könnyen belátható, hogy nem elemezhetők mechanikusan, hiszen új egyedet, más fogalmat jelölnek. A feketerigó például nem más mint egy fekete színű rigó. De a sárgarigó is lehet fekete, ha beleesik a fekete tintába, ám belőle akkor is csupán egy fekete rigó lehet, nem pedig feketerigó.
Az összes szó jelentéstöbblete a tagok jelentésösszegéhez képest elérheti azt a szintet, hogy már csak bonyolultan, többszörös szószerkezettel bontható ki: a naptej jelentése: a nap káros hatását enyhítő vagy az ellen való, a tejhez hasonló színű és állagú szer. Az efféle alkotásokat jelentéssűrítő vagy jelentéstömörítő összetételeknek nevezzük.
Ha az alkotó tagok jelentéséhez képest az összetett szó egészen más jelentést hordoz, s így „szó szerint” valóban nem elemezhető, akkor szólásszerűvé válik: tönkremegy, szőrszálhasogató, széllelbélelt. Ezek a szavak már csak formálisan összetettek, alkotóelemeik között semmiféle viszonyt nem érdemes keresni, hiszen a nyelvszokás és a megváltozott jelentés tartja őket össze igen szorosan, minden más viszony elhomályosult.
