A szóelemek alaki önállóság szerinti felosztása
A szóelemek alaki önállóság szerinti felosztása
A szóelemeket alaki önállóságuk szerint három nagy csoportba szoktuk osztani.
1. Szabad morféma az a szóelem, amely önállóan is előfordul, azaz a mondatban gyakorlatilag más szóelemtől függetlenül is megjelenhet, tehát önmagában is megáll. Ide tartozik a szótári tövek nagy része: fut, gép, nagy. A szabad morfémák mindig önálló jelentéssel bírnak.
2. Félszabad morféma az a szóelem, amely látszólag önállóan fordul elő, ám önmagában a mondatban mégsem jelenhet meg, csak egy tulajdonképpen szabad morfémával együtt úgy, hogy nem kapcsolódnak össze egy szóalakká. Ilyen például a névelő (a ház) vagy a névutó (ház mögött). A félszabad morfémáknak mindig járulékos, vagyis viszonyjelentésük van. Látszólagos önállóságuk és járulékos jelentésük miatt álszóknak is nevezzük őket.
3. Kötött morféma az a szóelem, amely mindig csak egy másik szóelemmel összekapcsolódva, azzal szóalakot alkotva fordul elő, önmagában nem áll meg. Ilyenek a járulékos jelentésű toldalékmorfémák, valamint ide tartoznak azok a tőmorfémák, amelyek csak toldalékkal (almá-t) vagy esetleg csak másik tőmorfémával együtt (gyógyszer) jelennek meg. A kötött tőmorfémáknak is önálló a jelentésük.
A morfémák között megkülönböztetünk zéró morfémát is. A zéró morféma toldalékmorféma, amely önálló hangtesttel nem rendelkezik, ám éppen testetlensége miatt áll szemben más toldalékokkal egy adott ragozási rendszeren – paradigmán – belül, s így kap jelentést, így értelmeződik. Zérómorfémás például az igeragozási rendszerben az alanyi ragozáson belül az egyes szám harmadik személyű, kijelentő módú jelen idejű alak: ő fut. Ebben az esetben az igealak felépítése a következő: fut + 0, szemben az egyes szám első személyű fut + ok, illetve az egyes szám második személyű fut + sz alakokkal.
A névszótövek rendszere
Tővégi időtartamot
Hangzóhiányos változatú
Tőbelseji időtartamot
Ó ~ a, ő ~ e változatú
| Tőtípus | Példa |
| Egyalakú tövek | hajó (hajó-t), asztal (asztal-t) |
| váltakoztató tövek | epe (epé-t), alma (almá-t) |
| tövek | kapocs (kapcs-ot), féreg (férg-et) |
| változtató tövek | nyár (nyar-at) |
| tövek | apró (apra-ja), mező (meze-je) |
| V-s tövek | mű (műv-ek) |
| ló (lov-ak) |
| hó (hav-at) |
| daruk (darv-ak) |
| Véghangzóhiányos tövek | borjú (borj-a) |
| Hangugrató tövek | kehely (kelyhet) |
Az igetövek rendszere
Többalakú
* Az sz-es és v-s változatú igetöveknek van rövid és hosszú magánhangzós változatuk is: te-het, té-ve.
** Az n-es változatú igetövek közé mindössze három ige tartozik: a megy, a jön és a van. Az n-es tőváltozaton kívül létezik még egyéb tőváltozatuk is pl.: megy-ek, mé-sz, me-het.
| Tőtípus | Példa |
| Egyalakú | áll (áll-ni, áll-ok, áll-ó) |
| Hangzóhiányos | morog (morg-ok, morg-ó) |
| V-s változatú |
| csupán v-s | lő (löv-ök, löv-ő) |
| sz-es és v-s | tesz (tesz-ek, tev-ő)* |
| sz-es, d-s és v-s | fekszik (feksz-em, feküd-ni, fekv-ő) |
| Sz-es és d-s változatú | melegszik~melegedik |
| (melegsz-em, melegedni) |
| N-es változatú | megy (men-ni, men-ő)** |
| Sz-es és z-s változatú | emlékszik~emlékezik |
| (emléksz-em, emlékez-ni) |
* Az sz-es és v-s változatú igetöveknek van rövid és hosszú magánhangzós változatuk is: te-het, té-ve.
** Az n-es változatú igetövek közé mindössze három ige tartozik: a megy, a jön és a van. Az n-es tőváltozaton kívül létezik még egyéb tőváltozatuk is pl.: megy-ek, mé-sz, me-het.
