Az operett születése
Az operett születése
Franciaországban a múlt század 50-es éveiben tűntek fel a színpadokon az első hamisítatlan operettek (Offenbach, Hervé, Planquette). 10 évre rá már Ausztriában hódított az új műfaj (Strauss, Millöcker, Suppé), Angliából Sullivantól és Gilberttől is játszottak, majd Zeller, Stolz és Leo Fall zenéje lett egyre népszerűbb.
Magyarországon 1860-ban játszottak először operettet. A Nemzeti Színház mutatta be Offenbach "Eljegyzés lámpafénynél" c. darabját. Egy évre rá Offenbach és társulata Pesten vendégszerepelt, a "szakma" ekkor látott először operettet eredetiben.
A magyar operett megszületésének legfontosabb előzménye az volt, hogy a német (és francia) nyelvű előadásokat a színpadokon kiszorította a magyar szó. Ez először a népszínmű közkedvelt műfajának sikerült.
Sokan írtak operettet francia és bécsi mintára a magyar operett hőskorában (Konti József, Serly Lajos), a magyar operett megszületését azonban az 1900-as év december 20-ja jelzi: ekkor mutatta be a Népszínház Huszka Jenő "Bob herceg"-ét, Fedák Sárival a főszerepben. Lehár-operettet ugyan bemutatott előzőleg is az Operaház, de az megbukott! A következő operett-történelmi dátum: 1904. november 18. Ezen a napon volt a Király Színházban Kacsóh Pongrác "János vitéz"-ének első előadása – Medgyaszay Vilmával, Fedák Sárival (aki több mint félezerszer játszotta a címszerepet). Egy évre rá mutatkozott be a magyar közönségnek Lehár "Víg özvegy"-e a Magyar Színházban. Nemsokára a Vígszínház is operettet tűzött műsorára. Címe "Tatárjárás" volt, zeneszerzője egy kupléíró ("Mert a Berta, mert a Berta nagy liba"!), a neve: Kálmán Imre.
Istenáldotta tehetségű zeneszerzők melódiáit dúdolták Pesten: Jacobi Viktor ("Leányvásár", "Sybill", "Mágnás Miska"), Szirmai Albert ("Mézeskalács"), Zerkovitz Béla ("A legkisebbik Horváth lány", "Csókos asszony"). Ezeket a dalokat – ahogy Pesten mondták – a suszterinasok is fütyülték.
A világháború kitörése csöppet sem befolyásolta az új múzsa hódító lépteit: 1915-ben Bécsben bemutatták Kálmán Imre új operettjét, aminek a premierig "Éljen a szerelem" volt a címe, azután gyorsan átváltoztatták "Csardasfürstin"-re. (Azóta egyedül az Operettszínházban több mint ezerszer került színre a "Csárdáskirálynő".) Így kezdődött. . .
