Az operett fénykora

Teljes szövegű keresés

Az operett fénykora
A 30-as, 40-es évekre az operett kinőtte a gyerekcipőt. A kezdetben bretlinek csúfolt műfaj egy-egy premierje valósággal társadalmi eseményszámba ment, mint például a "Marica grófnő"-é Bécsben (a "Szép város Kolozsvár" szöveget már a pesti bemutatóra találták ki), a "Hawaii rózsája" berlini bemutatója (Ábrahám Pál), vagy az Operaházban bemutatott Lehár-darabok ("A mosoly országa", "Giuditta" – Walter Rózsival, Székely Mihállyal!). A "Sybill"-t (Jacobi Viktor) is műsorára tűzte első számú dalszínházunk. Bemutattak operettet a Budai Színkörben, a Városi (ma Erkel), a Pesti, a Víg- és a Magyar Színházban is, nem beszélve a Royal Revüszínházról és persze Erdélyi Miska, a zseniális igazgató, zeneszerző, szövegíró nyári, ligeti operettjeiről. A tehetséges zeneszerzők által komponált, kitűnő előadók ajkán felcsendülő dallamokkal egyik színházunk sem tekintette rangon alulinak az operettet.
Ekkor azonban a stílusában kettévált a műfaj: nagyoperettre és tánczenésebb hangvételűre. A rádió és a film útján Európába is betört az amerikai swing zene és a dél-amerikai ritmusok.
1931-ben egy frissen érettségizett 18 éves gyerekember kopogtatott be az Operettszínház igazgatói szobájába "Maya" című operettjével. 30 éves korára már ő lett a színház igazgatója, hogy azután érett fejjel ismét e pozícióba kerüljön. Fényes Szabolcs színrelépésével jött az a generáció, mely az angol valcerekben éppen olyan lírai tudott lenni, mint Kálmán Imre vagy Lehár Ferenc (Eisemann Mihály "Egy csók és más semmi", Ábrahám Pál "Toujours l'amour"), de volt érzéke ahhoz is, hogy a tánczene új ritmusait belopja az operett világába. Ábrahám már a 30-as években hamisítatlan swinges zenét komponált ("My golden baby"). Hát még Brodszky Miklós, Buday Dénes! Az már csak a sors gonosz fintora, hogy az akkor forradalmian ható dzsesszes zene elavultnak tűnt, amikor Ábrahám kiment Amerikába... Ottani sikertelenségébe beleőrült, skizofréniásan halt meg egy hamburgi hotelben 1960-ban.
Természetesen a konzervatív vonalnak is megvolt a közönsége (lásd Lajtai Lajos "Három tavasz"-ából a slágereket: "Legyen a Horváth-kertben Budán", "Hol van az a nyár"). Lehár ragaszkodott saját stílusához ("Cárevics"), és természetesen Kálmán hangvétele sem változott ("Montmartre-i ibolya", melyet kivételesen Szegeden mutattak be). A "régi" vonalat reprezentálta Huszka Jenő "Mária főhadnagy"-a is.
1947-ben Zerkovitz még megzenésítette Molnár Ferenc "Doktor úr" c. bohózatát, s a "Lehoznám néked a csillagot is az égből" kezdetű betétet az ország összes tánczenekara "bigin"-ben és tangó ritmusban kezdte játszani. A dalok és kuplék királyáról elismerték, hogy tánczenét is tud írni. Azután meghalt (majdnem egy napon Lehárral).
A 30-as évek elején ment el örökre Beöthy László igazgató, 6 év múlva, 1937-ben lebontották a Király Színházat, csak az operett nem halt meg. A II. világháború alatt a közönség a borzalmak elfeledésére járt az Operettszínházba. A háború konjunktúrát jelentett az operettnek!

Egy nagysikerű előadás az Operettben

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages