Magyar diákok külföldi egyetemeken
Magyar diákok külföldi egyetemeken
Mivel Magyarhonban a középkor századaiban csak néhány, rövidebb ideig működő egyetem, illetve studium generale állt fenn (köztük említhető pl. az Ágoston-rendiek 1384 körül létesült esztergomi főiskolája), a diákok kénytelenek voltak külföldi egyetemeket felkeresni, ha diplomához akartak jutni.
Így már a korai külföldi egyetemek hallgatói között is találkozhatunk később jelessé lett magyar diákok nevével. Párizsban tanult III. Béla korában Lukács, a későbbi esztergomi érsek. Ennek két oka is lehetett. Egyrészt a többi egyetem – a pápai óhaj értelmében – még nem rendelkezett teológiai karral, másrészt komoly kapcsolat alakult ki e korban a két ország között, hiszen III. Béla a francia király, II. Fülöp nővérével kötött házasságot. Ekkor komoly francia hatás mutatkozik a magyar udvarban, részben a betelepített francia ciszterek, az itt működő francia kereskedők, részben pedig a Párizsban végzett ifjak hazatérte okán. A magyar földet e korban kezdik Ungaria helyett a franciás Hungaria elnevezéssel illetni. Állítólag Párizsban tanult Anonymus is, aki ott olvasta Deres Phrygius művét a trójai háborúk történetéről, s ez ihlette Gestája megírására. A francia kultúra tehát komoly hatást gyakorolt a magyarságra a 12-13. században.
Bolognát a jog iránt érdeklődő ifjak keresték fel, s 1265-től a magyarországi diákok már külön, önálló testületet, azaz natiót alapítottak ezen az egyetemen. Itt a magyarokkal nem csak mint hallgatókkal találkozunk, de néha szerepet kapnak a 14 tagból álló választott tanácsban is, néhányukból pedig ottani tanár lett; az utóbbiak között említendő Magyarországi Pál, aki már a 13. században itt adta elő a kánonjogot, s Miklós, a nyitrai főesperes, aki e tisztét 1316/17-ben töltötte be. 1461-ben Magyarországi János az orvoslás, 1471-ben Dénes a logika, 1472-ben Gergely a matézis és az asztronómia tanára lett, sőt – mint Veszprémmel kapcsolatban említettük – néhányuk még a rektori tisztet is betöltötte.
Hasonlóan látogatott volt ekkoriban a vicenzai egyetem is, mellyel kapcsolatban kevés magyar vonatkozású adat maradt fenn. Padovából viszont több. Mátyás trónra lépéséig itt 97-en tanultak – 1264-ben egyiküket már doktorrá is avatták -, uralkodásának esztendeiben további 66-an, 1526-ig pedig még 160-an. A legismertebbek: Janus Pannonius, a költő, Garázda Péter az előbbi rokona, ugyancsak humanista író, 1478-tól a pécsi iskola rektora; s a püspökké lett Thurzó Zsigmond, aki 1507-től Nagyváradon afféle humanista tudóskört tartott fenn. Kedvelt volt Ferrara egyeteme is. A még nem említettek közül itt tanult Geréb László, aki 1476-ban lett erdélyi püspök.
Az ismert történeti események is okai annak, hogy Krakkó is kedvelt volt a magyarországi tanulók előtt, ahol magyar bursa is működött. A hungarusok 1401-től látogatták Krakkó egyetemét. Prágában 1469-től tűnnek fel az első magyar hallgatók, akik a jog és a bölcselet tudományaiban mélyedhettek el. A 14. század végén megszűnt pécsi egyetem hallgatói közül többen itt fejezik be tanulmányaikat.
A tanulni vágyók Pécs helyett Bécset is felkeresték ahol jogi, bölcsészeti, 1384-től pedig teológiai kar is volt, majd megalakult az orvosi is. 1450-ig majdnem háromezer hallgató nevét örökítette meg az egyetem anyakönyve. E korszakban Brassóból összesen 77-en, Budáról 75-en, Nagyszebenből 72-en, Kolozsvárról 62-en, Pozsonyból 51-en, Nagyváradról 48-an, Pécsről 41-en, Esztergomból és Székesfehérvárról 38-38-an, Körmöcbányáról és Sopronból 36-36-an, Zágrábból 33-an iratkoztak be a bécsi egyetemre. 1453 és 1630 között a beiratkozott magyarok száma két és fél ezer körül mozgott, s csak Pest megyéből 144-en jöttek. Az sem lekicsinylendő, hogy a bölcsészeti karon 1498 előtt 116 magyar vendégtanár adott elő, az orvosin pedig az 1407 és 1477 közötti 70 évben 13 hazai szakemberről van tudomásunk. Bécs egyeteme az 1480-as években Mátyás hódításai révén magyar fennhatóság alá került, s Mátyás 1488. december 8-án megerősíti a bécsi egyetem kiváltságait, egyben rendezi a tanárok fizetését.
