Néprajz, zoológia, irodalom
Néprajz, zoológia, irodalom
Új-Guinea megismerésére vállalkozott Bíró Lajos rovartani kutató, aki hétéves kutatóútja során számos fontos zoológiai és néprajzi megfigyelést tett, s elsőként tárta elénk a pápua népélet érdekes összetevőit. A Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, de kutatásai jelentőségét csak később ismerték fel. E múzeum gyűjteményét egy körülbelül hatezer darabból álló néprajzi anyaggal, és a mintegy 200 ezer darabot számláló új-guineai madár-, rovar- és hüllőgyűjteménnyel gazdagította. Fő célja a zoológiai kutatás volt, de hogy végül is egy csodálatos néprajzi anyagot is magával hozott, annak okát ő maga így indokolta: "Az igaz, hogy eddig zoológusnak indultam (...), de hát itten mégis legérdekesebb élőlény az ember." Az egyik első olyan kutató volt, aki már komoly fotográfiai gyűjteményt is összeállított. Hetvenéves korában kapta az első elismerést: díszdoktorává avatta a szegedi egyetem. Hetvenöt éves korában hunyt el.
Kortársa, Almásy György két, közép-ázsiai expedíciójával lett híressé. Ő is végzett zoológiai és néprajzi kutatásokat, amit a 20 ezer darabos gyűjteménye is igazolt. Második útjára az akkor még fiatal Prinz Gyula is elkísérte, aki ennek kapcsán több fontos kutatási eredményt is közzétett, s azokhoz igen jelentős tudományos értékkel bíró térképeket is mellékelt. Prinz eme expedíciói során ismerte fel a fiatal kéregmozgások jelentőségét, valamint az alpi és belső-ázsiai területek eljegesedésében mutatkozó különbségeket. Amint azt egy másik fejezetben már említettük, ő fejtette ki elsőként a Kárpát-medence szerkezeti-morfológiai kialakulását magyarázó Tisia-elméletet.
A közelmúlt nagyhírű vándora, a Kelet kutatója volt az idehaza is népszerű Germanus Gyula, aki tapasztalatait nagyszámú könyvében is összefoglalta. Ezek egyik legismertebbje az 1936-ban megjelent Allah Akbar, s Arábia földjét mutatta be "Az arab irodalom története" című 1962-es munkájában. Vámbéry egykori tanítványa a nagy tudású hazai vándorok szellemi utódává vált, s szerencsére napjaink fiatal magyar kutatói is az ő nyomdokaikon járnak.
Navigációs műszerek 1700-ból
A vándorok műszerei
G. I.
