Afrika és Ázsia ismeretlen vidékein

Teljes szövegű keresés

Afrika és Ázsia ismeretlen vidékein
Magyar László volt az Afrika-kutatás úttörője, aki 1849-ben jutott el Dél-Afrikába, ott le is telepedett, s feleségül vette a bihéi néger fejedelem leányát. Néprajzi-földrajzi kutatásairól már 1853-ban ezt írta egyik levelében: "azt hiszem, hogy még eddig semmi európai utazó Afrikában nagyobb térséget nálamnál be nem utazott". A portugál hatóságok segítségével jutott el első tudományos összefoglalója a magyar fővárosba, s azt Hunfalvy János 1857-ben meg is jelentette, a következő évben tagjává választotta őt a Magyar Tudományos Akadémia, majd egy évre rá folytatódott feljegyzéseinek sajtó alá rendezése és kiadása. Ezt követően 1862-ben Budapesten, a következő évben pedig Lipcsében adtak ki tőle feljegyzéssorozatot, de 1864 novemberében elhunyt, s kutatásainak további részletei már soha nem jutottak el a tudományos világhoz.
Teleki Sámuel akadémikus 1887 tavaszán jutott fel a Kilimandzsáróra, s az év októberében a földrajz kutatói közül elsőként mászta meg a Kenya-hegységet. Társaival együtt a következő év tavaszán fedezte fel a később általuk elnevezett Rudolf- és Stefánia-tavat, továbbá a Höhnel-vulkánt. 3000 kilométeres útjuk során Afrikának egy addig fel nem térképezett részét írták le egészen pontosan.
A Kaukázus feltárója volt Déchy Mór, aki Észak-Afrika hegységeit is bejárta, de fő érdeme, hogy neves kutatók társaságában a Kaukázus gleccservilágát, vízrajzát, hegységrendszerét tárta fel, s az 1884 és 1902 között megszervezett hét utazásuk tapasztalatai nyomán el tudták készíteni a Kaukázus első, tájékoztató jellegű földtani térképét. Ő volt a Magyarországi Kárpát Egyesület egyik megalapítója is.
Jeles Ázsia-kutató volt Zichy Jenő gróf is, aki elsősorban a magyarság eredetét próbálta feltárni, s ezért három nagyobb ázsiai expedíciót szervezett – a harmadikon több más mellett Jankó János, a neves néprajztudós is részt vett -, s ezeknek az expedícióknak az eredményeit Zichy megjelentette a századfordulón. Jankó, aki a néprajz mellett az antropológia jeles kutatója is volt, Zichy 1900-as könyve részeként írta meg tanulmányát a magyar halászat eredetéről.
Századunk legnagyobb Ázsia-kutatója Stein Aurél volt, végzettségére nézve régész és nyelvész, az ind történelem, valamint az indo-iráni régi földrajz kutatója, aki eme előtanulmányai után 1900-ban indult első nagy, kilenc éven át tartó belső-ázsiai expedíciójára. Két évvel később India északi részein végzett régészeti feltárásokat, s harmadik nagy expedícióját 1913-tól vezette, amikor is mintegy 18 ezer kilométert járt be. Több romvárost és ősi romhelyet fedezett fel, s eredményeit nagyszámú szakkönyvben tette közzé, amelyek egy része magyar nyelven is megjelent. Ezek között is kiemelkedő jelentőségű a "Legbelsőbb Ázsia földrajzának hatása a történetben" című, 1925-ben megjelent könyve. 1941-ig még több kisebb kutatóutat vezetett. Kabulban hunyt el 1943-ban, s Lóczy Lajos balatonarácsi síremlékét azokkal a havasi gyopárokkal ültették körül, amelyeket egykoron Stein küldött. Hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémiához került, s az a hatalmas Keleti Gyűjtemény értékes egysége lett. Sírfelirata így szól: "Stein Aurél Márk az indiai régészeti kutatások tudós felfedező szakírója, Indiában és Kelet-Turkesztánban, Perzsiában és Irakban tett fáradságos utazásaival szélesítette a tudományos ismereteket. 1862. november 26-án született Budapesten, 1904-ben angol állampolgár lett, 1943. október 26-án Kabulban hunyt el. Mindenki szerette." Sir Marc Aurel Steint az angol uralkodó egykoron az Indiai Birodalmi Lovagrend parancsnoki keresztjével tüntette ki.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem