A budai csillagda
A budai csillagda
1777-ben a Geometria practica tanszéke is felállíttatott a Tudományegyetemen, s annak keretében is adtak elő asztronómiával összefüggő feladatsorokat, de elsősorban a mérnöki szakmát választó hallgatók számára. 1777-ben, amikor tehát ez az új tanszék is megalakult, az egyetemet áthelyezték Budára, s vele a csillagvizsgáló egy részét is (néhány műszer Nagyszombatban maradt, amelyek segítségével Bruna Ferenc még éveken át végzett ott kutatásokat). Budán a Várban kapott helyet a csillagvizsgáló, amelynek megtervezésében Hell Miksa ismét segédkezett.
A csillagdát 1785-ig Weiss vezette, s ő volt az, aki az első budavári meridián-meghatározást is végezte, s e mérés a hasonló angliait is megelőzte. Ennek az időszaknap a legkiválóbb magyar csillagásza Gauss levelezőtársa, Tittel Pál volt, aki európai hírűvé fejlesztette a budai csillagdát, bevezette a pontos délidő jelzést, s felvette a harcot az asztrológia sugallta babonák ellen is. A csillagászati ismeretterjesztés egyik úttörője is ő volt, igen értékesek pl. azok a szócikkei, amelyeket az első nagy magyar nyelvű lexikonban, a Közhasznú Esmeretek Tárában tett közzé, s ő volt a Magyar Tudós Társaság első csillagász tagja is, de egyik első halottjuk is, mert ugyanúgy, ahogyan Kazinczy, ő is az 1831-es kolerajárvány áldozata lett.
A csillagvizsgálót ezt követően a professzor, Mayer Lambert vezette, de ott dolgozott Albert Ferenc is, aki Buda 1849-es ostromakor mentette ki annak műszereit, és szállította Egerbe. A szabadságharc előtti három évben működött egy kis csillagvizsgáló Nagy Károly jóvoltából Bicskén, amelynek műszereit ő 1849-ben az államnak adományozta, maga pedig az osztrák megtorlás után Párizsba emigrált. 1851-től az egyetem csillagászati tanszékét Petzval Ottó vezette, majd azt 1857-ben megszüntették, s a csillagászat oktatása a földrajzi tanszék feladata lett. A korábbi vezető, Mayer az 1857-ben megalakult József Polytechnikum igazgatója lett, s így a komolyabb csillagászati kutatások egyelőre szüneteltek, bár egy kis csillagvizsgáló Pest új felsőoktatási intézményében is létesíttetett. Az egyetemen Kondor Gusztáv 1865-től volt a csillagászat magántanára.
Albert Ferenc 1852-től az egri csillagásztornyot igazgatta, s emellett a Lyceum tanára és a könyvtár vezetője lett, s valószínűleg ő volt az első magyar csillagász, aki szupernóvát fedezett fel. Sokat tett a csillagászati ismeretek népszerűsítése érdekében is.
A gellérthegyi csillagda távlati képe (1845)
