Csillagászok, csillagvizsgálók
Csillagászok, csillagvizsgálók
A távcsövet 1610 óta használják csillagászati célokra, s az egyre jobb leképezést adó lencsés és tükrös távcsövekkel a sorra épülő csillagvizsgálókat szerelték fel. Hazánkban Nagyszombatban épült az első csillagda, amely később átköltözött Budára a Várba, majd a Gellérthegyre, de ez utóbbiakkal egy időben más városokban is emeltetett csillagvizsgáló. Így Egerben, Kolozsvárott, Gyulafehérváron, később Ógyallán és Herényben, majd Kalocsán, Bicskén és másutt. A korai alapítású intézetek Hell Miksa tervei alapján épültek fel. A magyar csillagászatban a Hell utáni korszakban olyan kiváló személyiségek tűntek fel, mint Tittel Pál, Konkoly-Thege Miklós, Gothard Jenő, Fényi Gyula, míg mások a Budán megépült, s ma is fennálló csillagvizsgálóban, valamint a Tudományegyetemen lettek e szakma nemzetközileg is elismert művelői.
A világ megismeréséért
Ami a Mátyás utáni kor csillagászatát illeti, íme néhány fontos tény a 16-17. századból. Ekkor jelenik meg több kiadásban is J. Honterus brassói evangélikus prédikátor kozmográfiája, majd Székely István kalendáriuma. 1563-as Pühler Kristóf geométer csillagászati-földrajzi helymeghatározásokkal foglalkozó kézikönyve, továbbá Láczi Jakab csillagászati táblázata. 1568-ban Kolozsvárott adják ki a legrégibb Magyarországon nyomtatott naptárt, majd 1578-ban a besztercebányai nyomdából kerül ki J. Pribicerusnak az egyik üstökös megfigyeléséről írt kis munkája, 1578-ban pedig Kolozsvárott a Heltai Nyomda ad ki egy hasonló füzetet, s a következő évben is íródik könyv az üstökösökről.
Ez utóbbi szerzője Dudith András, a jeles humanista tudós, aki Padovában tanult, s bizony nagy dolog volt, hogy az 1570-es években ő már a babonák ellen mert fordulni. Báthory István fejedelem udvarában élt, akárcsak az itáliai M. Squarcialupi, a fejedelem orvosa, aki szintén foglalkozott az üstökösökkel, s a sarki fényről is megjelentetett egy írást Nagyszebenben 1581-ben. Egy másik égi jelenségről, a meteorhullásról már Heltai Gáspár 1575-ös krónikájában is olvashatunk.
1588-ban hazánkban törvényt hoznak az 1582-ben bevezetett Gergely-naptár átvételére. A törvény megszövegezése hasonlít napjaink jogi irományai nyelvezetéhez: "Bár az ország karai és rendei inkább azt szeretnék, hogy az ónaptár, amelyet annyi éven át használtak – s amelyet úgy a szegények, mint a gazdagok hosszú időn át megszoktak – a korábbi állapotában maradjon, mindazonáltal őfelsége kegyes és kegyelmes intelméhez is alkalmazkodni kívánnak, s nem ellenzik, hogy ezután az új és megjavított naptárt vegyék használatba."
Csillagászat a nagyszombati egyetemen
Más csillagvizsgálók
A budai csillagda
"Magánészleldék"
Egyetemi és akadémiai kutatások
