A csodálatos vizek
A csodálatos vizek
A középkorból számos olyan helységnév maradt fenn, amely arra utal, hogy ott fövenyarany mosása folyt. Hogy a magyar föld csodálatos vizekkel rendelkezik, arra a szepesi kamara igazgatója, Wernher György is rájött, aki 1549-ben Bázelben önálló művet is közreadott a forrásvizekről s köztük a nagy rézsótartalmú szomolnoki vízről. Thököly István később, 1665. jan. 30-án az egyik gothai herceg levélbeni megkeresésére azt válaszolta, hogy való igaz, "meg van írva: Szomolnokon a vas anyaga átváltozik rézzé". 1749-ben Bél Mátyás jött rá, hogy itt semmi csoda nem történik, mindössze réz válik ki a cementvízbe merített vasrúdra. De 1551-ben mindez még csodának hatott, természetesen e csodavíz mellett Wernher művében a "normális" gyógyvizekről is beszámolt. Morvaország későbbi főorvosa, Kolozsvári Jordán Tamás 1575-ben Frankfurtban adott ki könyvet a morvaországi gyógyvizekről. A kötet érdekessége, hogy 1580-ban cseh nyelven is megjelent, mégpedig Brünnben.
A lengyelországi Gdańsk főiskoláján tanult Szepsi Csombor Márton, aki 1617-es dolgozatában szintén ír e híressé lett vízről, 1619-ben pedig gdanski tanulótársa, Besztercei Simon Pál adott közre egy értekezést a források és vizek keletkezéséről.
E művek félig-meddig misztikusak voltak, hiszen azokban keveredtek a kémiai és alkémiai megállapítások, s nyilván így volt ez a 16. század végétől Angliában élt Bánfy-Hunyadi János receptjeiben is.
Magyarhonban is élt és működött számos alkémista, de megfordultak külföldiek is.
Érdemesebb inkább még arról szólni, hogy a vegytan világához valóban komolyan értő tudoraink az arany mellett az ezüst- és rézkészítmények finomságára is ügyeltek, s hogy később fontos exportcikkünk lett a higany is, amely utóbbi első bányaközpontja az erdélyi Zalatna volt. Európában a tükör-, gyógyszer- és festékipar igen komoly mennyiséget vett át belőle.
E cikk – akkori nevén kéneső – a kohászatban az arany és ezüst kiválasztásához is jól használható volt, s ezért is volt rá igény Európa ipartelepein. A gyógyszerészek is sokat vásároltak belőle, mert a szifiliszes betegek részére készítettek gyógyírt higanyból, de használták szemgyulladások elmulasztására is
Átmenet az alkémiából a kémiába a négy szaktekintély: Gerber, Villanovus, Rázesz és Hermész Triszmegisztosz segítségével
G. I.
