Első geometriakönyveink
Első geometriakönyveink
Első geometriakönyvünk 1563-ban látott napvilágot. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a legrégibb, magyar szerző által írt nagy geodéziai, mérnöki munkánk is. Szerzője, Pühler Kristóf sicklasi születésű (ma Sigless, Burgenlandban) matematikus, aki német nyelvű művét Dillingenben adta ki. Róla annyit tudunk, hogy 1517-ben lett a bécsi egyetem hallgatója, s tanulótársa Petrus Apianus volt. Pühler 1557-ben súlyosan megbetegedett, s ebben az állapotában az egyedüli örömet számára a matematika jelentette.
Hozzáfogott hát könyvének megírásához, majd a kéziratot az említett Apianus fia lektorálta, s az így került a nyomdába. Műve 258 oldalas, 72 fejezetből áll, s főként a geodéziában és csillagászatban előforduló geometriai problémákat tárgyalja, felhasználva a klasszikusok alkotásait s a száz évvel korábban működött Regiomontanus összefoglalóit. Pühler könyve egyedülálló a kortárs hazai irodalomban.
Érdemes megemlíteni a könyv 44. fejezetét, mely a mélységméréssel foglalkozik, s bemutat egy Pühler által szerkesztett, egészen újszerű eszközt. A szerző találmánya oly esetekben használható, amikor "valamely vízállásban, vizesárokban, tóban vagy egyéb állóvízben a víz olyan mély, hogy mélysége függélyező zsinórral nem mérhető meg". Hogy milyen anyagok kellenek e műszerhez? Egy vékony bádogból készült üres gömb, ráforrasztott karikával, egy négyszögletes nehéz fémlemez horoggal és lábbal, valamint egy égetett mázas agyagtálka közepén egy lyukkal. Kalibrálás céljából helyezzük mármost egy sekélyebb állóvíz tetejére egyidejűleg a fémlemezzel összekapcsolt gömböt és az agyagtálat. A gömbegyüttes ekkor süllyedni kezd, míg a tálba elkezd gyűlni a víz. Ha a lemez a tó fenekére ér, odaütődik, a gömb lekapcsolódik róla, és visszatér a felszínre. Ekkor kell befognunk a lyukat az agyagtál alján, majd megmérjük a sekély vízű tó mélységét az adott helyen, valamint a tálban összegyűlt víz súlyát. A Pühler-axióma értelmében: amilyen arányban áll a tálban összegyűlt víz súlya a mért vízmélységhez, ugyanolyan arányban áll majd az azokon a helyeken is, ahol a vízmélység klasszikus eszközökkel történő megmérésére már nem lesz módunk.
