Világválsággal tarkított világkiállítások
Világválsággal tarkított világkiállítások
St. Louis meg San Francisco. Az utóbbi helyen 1915-ben volt világkiállítás, akinek nem volt dolga az európai frontokon, el is ment oda. Voltak vagy 18 millióan. Az amerikai kiállítások autóslágere még – vagy már – a Ford T-modell volt, amelyet a neves amerikai konstruktőr, a makói Galamb József tervezett meg. Galamb modelljével a Ford cég úgy 100-150 évre előre meggazdagodott.
Világválság természetesen akkor is volt, s a 30-as évek elején nem is rendeztek expót. De elmúlt, és 1933-34-re ismét Chicago akart tarolni, s ismét sikerült neki. Több mint 40 millióan látogattak el oda, s a gáláns amerikaiak az akkori világ négy leghíresebb európai tudósát ingyen látták vendégül. A négy közül az egyiket Fejér Lipótnak hívták.
Chicago ünnepelt, Európa újra masírozott. Párizs azért még próbálkozott, 1937-ben fel is épített egy világtárlatot, s az utolsó békeévek egyikéről lévén szó: 30 millióan el is látogattak oda. Itt már diadalmaskodott a vasbeton építészet, s e "Művészet és Technika" címet viselő bemutatón vett részt első alkalommal önálló pavilonnal a Szovjetunió. E tárlaton önálló magyar pavilonnal is találkozhattak az érdeklődők, s a magyar kiállítók nem kevesebb mint 45 nagydíjat kaptak.
Azután szomorú évek következtek, s már csak New Yorkban mertek álmodni a világ holnapjáról és a holnap világáról, ezt a címet adván az 1939-40-es világkiállításnak. E tárlat egyik slágere volt az első automata fényképezőgép, mégpedig a Super Kodak Six 20, amely – de talán kár is ezt mondani – két hazánkfia szabadalmából állt össze, egyiküket Riszdorfer Ödönnek, a másikat Mihályi Józsefnek hívták. Mihályi már 1923-tól a Kodak munkatársa volt.
San Francisco felépítette Golden Gate hídját, s azt is gyorsan meg kellett mutatni a világnak, úgyhogy ők is rendeztek egy nagy kiállítást. Ezután háborús évek, majd a hidegháborús korszak következett, s szó sem lehetett arról, hogy expót rendezzenek.
