A magyarok és a világkiállítások
A magyarok és a világkiállítások
1851 óta rendeznek világkiállításokat, s azok mindegyikén találkozhatunk egy vagy több magyar kiállító nevével, sőt a századvég óta jó néhány expón az önálló magyar pavilont is megcsodálhatták a látogatók. A magyar bor, búza, a herendiek, továbbá a nagy gépgyárak termékeit számos alkalommal jutalmazták aranyéremmel.
Az 1851-es londoni világkiállítás Kristálypalotája
Az első világkiállítást 1851-ben rendezték meg Londonban, a híres Kristálypalotában, s magyar kiállítók már azon is részt tudtak venni, pedig a Bach-korszak éveiben nem szívesen adtak engedélyt az osztrákok az ilyen jellegű utazásokhoz. Ebben az időszakban magyar mezőgazdasági termékek és a kézművesipar remekei jutottak el a világtárlatokra. A magyar kiállítók közül a legnagyobb sikert a Fischer Mór által vezetett herendi porcelángyár termékei aratták. Az első expóra 14 837 kiállító jelentkezett, a fele Angliából, majdnem ötezren az USA-ból, több mint 1700-an Franciaországból. A korabeli statisztikák szerint – mit szépítsük? – a kiállítás jó bevételt jelentett a szigetországiaknak (hárommilliót költöttek, s öt volt a bevétel). Azóta fogalommá lett a tárlat központi épülete, a Kristálypalota.
A következő évben New York is felépített egy kisebb kiállítást a Central Parkban, majd az Üvegpalotát emelő München próbálkozott hasonlóval. Hamarosan Párizs hívta meg a világot, felépítvén 1855-re az Iparpalotát meg a Szépművészetek Házát, s rendezvén magát a várost. El is zarándokolt oda jó 5 millió ember, hogy megnézze a 24 ezer kiállító termékeit. Itt kapott díjat Jedlik Ányosunk is a maga konstruálta villanyelemmel, továbbá a Ganz-gyár akkor már nemzetközi hírűvé lett kéregöntésű vasúti kereke. És természetesen itt is "arattak" a herendiek.
London és Párizs versengése
A bécsi tárlat
Eiffel tornyot épít
A századvég
Világválsággal tarkított világkiállítások
Ezredvégi hangulat
